2010. július 27., 09:292010. július 27., 09:29
„A kormány mindent megtesz, hogy az államot elismerők száma a lehető legkevesebb legyen” – hangoztatta Vuk Jeremics a parlament Koszovónak szentelt rendkívüli ülésén, amelyet azután hívtak össze, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság a múlt héten úgy foglalt állást: nem ellentétes a nemzetközi joggal a 2008 februárjában kihirdetett koszovói függetlenségi nyilatkozat.
„Ez egy nehéz pillanat Szerbia számára, eltökéltnek kell lennünk” – mondta Jeremics. A kormány szerint a szerb egység demonstrálására hivatott ülésen a 250 képviselőből 215 jelent meg. Ott volt a parlamentben Borisz Tadics szerb elnök és Dusan Batakovics, a hágai bíróság előtt Szerbiát képviselő jogászcsapat vezetője is. A szerb külügyminiszter elmondta, kész viselni az eddigi Koszovó-politika „minden következményét”, ha a nemzetközi intézmények előtt az kudarchoz vezet. Hozzátette, vállalja a teljes felelősséget.
A kormányhoz közel álló, rendszerint jól értesült Blic című lap azt írta hétfői számában: Belgrád olyan jelzéseket kapott Washingtonból, amelyekből kiderült, az amerikai vezetés szeretné, ha Jeremics távozna a külügyminiszteri tisztségből, mert ez előmozdítaná a megegyezést Koszovó ügyében.
A tegnapi rendkívüli parlamenti ülés egyetlen napirendi pontja egy kormány által beterjesztett parlamenti határozat elfogadása. A dokumentumban az áll többek között, hogy a hágai bíróság tanácsadó véleménye „nem legalizálta Koszovó etnikai alapú elszakadását”, és a parlament elkerülhetetlennek tartja, hogy békés úton, tárgyalások révén jussanak olyan tartós megoldásra Koszovó ügyében, amely mindkét félnek elfogadható, összhangban van a szerb alkotmánnyal, és elősegíti a szerb és az albán nép történelmi megbékélését, csakúgy, mint a régió békéjét és stabilitását. A szerb alkotmány preambulumába néhány éve belefoglalták, hogy Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.