Újabb pert vesztett Románia Strasbourgban

Az EJEB szerint a román igazságszolgáltatás nem végzett tényleges vizsgálatot, márpedig az államnak meg kell állapítania, kik a felelősök azért, hogy a forradalom idején emberek haltak, illetve sebesültek meg.

Az ítélet rámutat: az eljárás során megsértették az emberi jogok európai egyezményének 2. cikkelyét, mivel nem végeztek hatékony nyomozást az 1989-es események ügyében, amelyek során a panaszosok rokonait meggyilkolták. Az EJEB ítélete azért számít különösen fontosnak, mert a román katonai ügyészség épp tavaly októberben döntött úgy: nem indít nyomozást az 1989-es forradalommal kapcsolatban, miután megállapították, hogy egyebek mellett a feltételezett bűncselekmények egy része elévült, másik része meg sem történt. A mintegy ezer halálos áldozatot és több mint 3 ezer sebesültet követelő népfelkelés 1989. december 16-án kezdődött Temesváron, majd kiterjedt Bukarestre és több romániai nagyvárosra, és ennek nyomán bukott meg Nicolae Ceauşescu volt kommunista diktátor.

A legfőbb ügyészség által tavaly októberben kiadott közlemény szerint eredetileg több mint 4500 büntetőjogi per indult a forradalomkor történt eseményekkel kapcsolatban. Végül a katonai ügyészségek 112 aktában összesen 275 személy ellen emeltek vádat. Az ügyészek úgy értékelték, hogy 1989. december 16. és 22. között – amíg Ceauşescu hatalmon volt – a karhatalmi erők keményen megtorolták a Ceauşescu-ellenes felkelést, majd a volt kommunista vezető elmenekülése után hatalmi űr és káosz keletkezett. Így a katonaságot irányítók – magyarázták az ügyészek – sokszor nem tudtak egymás parancsairól, ezért előfordult, hogy különböző katonai alakulatok egymásra nyitottak tüzet, azt feltételezve, hogy a túlsó oldalon ellenforradalmi erők állnak, amelyek Ceauşescunak a hatalomba való visszatérését akarják.

Teodor Mărieş, a forradalom áldozatainak emlékét ápoló egyesület vezetője még októberben közölte, hogy bírósághoz fordulnak a katonai ügyészség döntése miatt. Januárban azonban a legfelsőbb bíróság elutasította a dosszié lezárása ellen emelt óvást. A December 21. Egyesület több tagja korábban is pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely a mostani esethez hasonlóan elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak.

A strasbourgi bíróság döntése nyomán 2014-ben az egyesület a román katonai ügyészséghez fordult, hogy derítse ki: kit terhel büntetőjogi felelősség a sortüzekért, gyilkosságokért, kínzásokért és egyéb erőszakos cselekményekért. A vádhatóság ezt arra hivatkozva utasította el, hogy a panaszosok által jelzett bűncselekmények elévültek vagy közkegyelem hatálya alá estek, vagy nem szerepelnek a büntető törvénykönyvben, vagy meg sem történtek. A katonai ügyészség tavaly októberi közleménye szerint az 1989-es események miatt korábban 4544 büntetőper indult, amelyekben 25 tábornokot és 170 alacsonyabb rangú katonát állítottak bíróság elé.

Ezt követően a legfelsőbb bíróság elutasította az egyesület fellebbezését, mert nem találta perképesnek. A forradalom dossziéjának újranyitását elutasító ügyészségi döntés ellen azonban 150 forradalmár egyenként is fellebbezett, ezeket az óvásokat még nem bírálta el a legfelső bíróság. Bogdan Licu ügyvivő legfőbb ügyész éppen hétfőn jelentette be, hogy újra kivizsgálja a forradalom dossziéját a December 21. Egyesület elnöke újabb panasza nyomán.