Toader közölte, az, hogy közvetlen irányítás alá vonja a büntetés-végrehajtást, nem jelenti azt, hogy átveszi a börtönigazgatók szerepét.

„Annyit jelent, hogy az igazságügy-minisztériumban én személyesen foglalkozom az ANP-vel, hogy egyrészt közvetlen kapcsolatban álljak a börtönök igazgatóival és vezetőségével, és ne legyenek közvetítők, másrészt hogy ők is közvetlenül velem tárgyalhassanak minden problémáról” – fejtette ki a miniszter. Hozzátette, havi rendszerességű egyeztetésekről állapodtak meg a szakszervezeti képviselőkkel annak érdekében, hogy döntsenek a további teendőkről.

Tudorel Toader azt is elmondta, hogy a tárgyalások nyomán javasolni fogja: a börtönigazgatókat a továbbiakban ne meghatározatlan időre, hanem legfeljebb négyéves mandátum erejéig nevezzék ki az intézmények élére.

Mint kifejtette,

Másrészt lehetőséget kínál a többi büntetés-végrehajtási alkalmazottnak is arra, hogy vezető beosztásba kerülhessen. Emellett októbertől képzéseket indítanak a vezető beosztású ANP-alkalmazottak számára, hogy elsajátíthassák a jobb menedzsment-módszereket.

Tüntetnek az elégedetlenek, ígérget a miniszter

Eközben a büntetés-végrehajtási alkalmazottak egy része tüntetésre készül, mert elégedetlenek a munkakörülményeik javításáról a miniszterrel folytatott tárgyalások eredményével. Ştefan Teoroc, a Börtönalkalmazottak Országos Szakszervezetének (SNLP) elnöke közölte,

mert a béremelésekre vonatkozó kormányrendelet a büntetés-végrehajtási alkalmazottakra nem vonatkozik. Teoroc szerint a kormány szándékosan „felejtette ki" őket a tervezetből, hogy utcára vonuljanak. Úgy vélte, velük szeretnék megbuktatni Toadert.

Az Országos Börtönigazgatóság Szakszervezeti Szövetségének (FSANP) elnöke, Sorin Dumitraşcu ugyanakkor arról beszélt: csütörtökre találkozót szervezt Mihai Tudose miniszterelnök és a büntetés-végrehajtási érdekképviseletek között. A szakszervezeti vezető szerint ez azt jelenti, jelentős esélyek mutatkoznak a probléma megoldására.

 – ecsetelte.

Tudorel Toader ennek kapcsán azt mondta: meggyőződése, hogy sikerül megtalálni a törvényes megoldást és a pénzügyi forrásokat arra, hogy a börtönőrök bére is emelkedjék. Arra is ígéretet tett, hogy betöltik azt az 1020 állást a büntetés-végrehajtásban, amelyet még a közszférában való alkalmazásokat befagyasztó kormányrendelet előtt hirdettek meg.

Nem hajlandók túlórázni

A tárgyalást megelőzően az Országos Börtönigazgatóság Szakszervezeteinek Szövetsége tagjai benyújtották azon nyilatkozatukat, amelybe leszögezik:

Szakszervezeti vezetők szerint a 12 ezer büntetés-végrehajtási alkalmazott közül 7000 írt alá ilyen tartalmú nyilatkozatot.

Ştefan Teoroc még a megbeszéléseket megelőzően elmondta, azt nehezményezik, hogy miközben a például a rendőrök 10 százalékos béremelést kapnak, a 12 ezer büntetés-végrehajtási alkalmazott kimaradt ebből. Kiemelte: mintegy ezer férőhellyel kevesebb áll rendelkezésre, mint amennyire szükség lenne a rabok elhelyezésére, és idén már nincs idő új börtönök építésére. Leszögezte: nem csupán a rabok körülményeit kell javítani, ahogy azt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéletében leszögezte, hanem a börtönőrökét is.

Sorin Dumitraşcu elmondta, hétfőn a Konstanca megyei Poarta Albă börtönének egyik börtönőre közölte:

Hozzátette, a túlórában végzett munka megtagadása nyomán a börtönőrök csupán a rabok őrzésével és megfigyelésével foglalkoznak, de a munkahelyre vagy a bíróságra való kíséretüket megtagadják. Leszögezte: azt követelik az igazságügyi tárca vezetőjétől, hogy vállalja konkrét intézkedések megtételét a helyzet javítása érdekében, és járjon közben a kormánynál annak érdekében, hogy bővíthessék a büntetés-végrehajtási intézmények személyi állományát. Azt is elpanaszolta, hogy a létszámhiány miatt a rabok erőszakoskodnak a börtönőrökkel.

Az érdekképviseleti vezetők szerint

Jelenleg egy büntetés-végrehajtási alkalmazottnak mintegy 270–300 rabra kell felügyelnie, ami háromszorosa a vonatkozó jogszabályban rögzített számnak.

A büntetés-végrehajtási alkalmazottak már elseje óta tiltakoznak a rossz munkakörülmények ellen. Többek között a rengeteg túlórára panaszkodnak, azt akarják, hogy bővítsék az állományt, emellett 15 százalékos béremelést is követelnek, valamint azt, hogy szervezzék át a büntetés-végrehajtási intézményeket, illetve építsenek újakat.