Ponta: Tăriceanu az első számú kormányfőjelölt

Ponta három jelöltet is megnevezett, ugyanakkor Tăriceanut nevezte meg első számú miniszterelnök-jelöltjeként, mint olyan személyt, aki garantálja a 16 százalékos egységes adókulcsot, a tb-járulék csökkentését, a nyugdíjak és a bérek emelését.

Hozzátette: a másik jelöltje, amennyiben Tăriceanut nem fogadják el a partnerek, George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) korábban a PSD-ben politizáló igazgatója. Azt sem zárta ki ugyanakkor, hogy Florin Georgescu, a jegybank alelnöke személyében technokrata kormányfő lesz. Tăriceanu kedden kijelentette: Pontát támogatja, pártja pedig belép a kormányba.

Végeredmény: Ponta 40,44, Johannis 30,37

Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke 40,44 százalékkal, Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje pedig a szavazatok 30,37 százalékát megszerezve jutott az államfőválasztás második fordulójába – közölte kedden a Központi Választási Iroda (BEC) a vasárnapi első forduló végeredményét bejelentve. A harmadik Călin Popescu Tăriceanu 5,36 százalékkal. A további sorend: Elena Udrea (5,20), Monica Macovei (4,44), Dan Diaconescu (4,03), Corneliu Vadim Tudor (3,68), Kelemen Hunor (3,47), Teodor Meleşcanu (1,09), Szilágyi Zsolt (0,56), Gheorghe Funar (0,47), William Brânză (0,45), Constantin Rotaru (0,30), Mircea Amariţei (0,08). Kelemen Hunor 329 727, Szilágyi Zsolt 53 146 szavazatot kapott.

A PSD koalíciós partnere, az RMDSZ támogatására is számít, ugyanakkor Tánczos Barna, a szövetség szenátusi frakcióvezető-helyettese kijelentette: az RMDSZ mérlegelni kívánja a döntést, hiszen koalíciós partnere szociáldemokrata, ellenfele, Klaus Johannis viszont egyrészt szintén kisebbségi, hiszen szász, másrészt az RMDSZ-hez hasonlóan az Európai Néppárt tagja.

Rámutatott: az RMDSZ döntését az is befolyásolja majd, kit nevez meg miniszterelnök-jelöltként Ponta. Mindemellett megjegyezte, hogy a szövetség felfogása a magyarság jövőjéről, a nemzeti önazonosság, a kultúra és a hagyományok megőrzéséről eltér attól, ahogyan Johannis képviselné a szászok érdekeit.

Leszögezte: szerinte Johannis nem tekinthető egyik kisebbség képviselőjének sem, mivel programjában és nyilvános megszólalásaiban sem tett említést a kisebbségi ügyekről. Márpedig ebben az esetben nem képviselheti a magyar közösség érdekeit – vélekedett Tánczos.

Johannis egyébként kedd kora este a regionalizáció kapcsán kijelentette: nem támogatja az etnikai alapú regionalizációt.

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kifejtette: az RMDSZ a helyi szervezetekkel történő egyeztetés után csütörtökön dönti el, kit támogat a második fordulóban. Szerinte nincsenek jó opciók, csak opciók vannak.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn este elmondta, a szervezet csütörtökön a Szövetségi Állandó Tanács ülésén dönti el, kit támogat, a döntés pedig számos tényezőtől függ.

A PRM Pontát támogatja

Klaus Johannis ugyanakkor azt jelentette be, hogy nem hajlandó egyik kiesett jelölttel sem alkudozni a második körös támogatásról, ehelyett közvetlenül az emberektől kéri a támogatást.

A kormányon levő UNPR annál inkább: bejelentették, hogy megállapodást kötöttek Corneliu Vadim Tudorral arról, hogy a Nagy-Románia párt (PRM) Pontát támogatja a második körben. Teodor Meleşcanu is közölte: Ponta mellé áll a második körben, hogy együtt biztonságosabbá tehetik az országot.

Megszólalt a második fordulós támogatás ügyében Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke is, aki 5,17 százalékkal a negyedik helyen végzett vasárnap. Kijelentette: a PMP nem bocsátkozik alkuba, ugyanakkor nem kizárt, hogy saját álláspontot fogalmaz majd meg a jelöltekről.

Az EPP Johannis mellett

Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke még hétfőn arra buzdította a néppárt romániai tagjait, hogy a második fordulóban Klaus Johannist támogassák. Az EPP elnöke támogatásáról biztosította Johannist és a néppárt valamennyi romániai tagját, így a PMP-t és az RMDSZ-t is arra buzdította, Johannist segítsék győzelemre.  

„A történtek alapján arra buzdítom a néppárt valamennyi romániai tagját, hogy Johannist támogassák. Az eredménye azt igazolja, hogy erős és versenyképes jelölt, aki győzni fog két hét múlva” – olvasható a közleményben.

Fontosnak nevezte a jobbközép szavazók mozgósítását, és azt is, hogy Johannis a többi romániai EPP-tagok jelöltjei által felvetett célokat is felkarolja a második fordulóban. „A jobbközép pártoknak egységeseknek kell maradniuk, ha győzni akarunk november 16-án” – olvasható a közleményben.

Ponta ismét kijátssza a nacionalista kártyát

Példátlanul durva stílusban támadt rá Klaus Johannisra Victor Ponta kedden a PSD megyei vezetőivel folytatott videóértekezleten: többek között azt állította, egyedül „az Erdély elszakítását akaró” Szilágyi Zsolt támogatja.

A miniszterelnök szerint Johannis „egy dolog, aki a dolgokhoz szól, míg ő „román, aki a románokhoz szól.” A rá kis arányban szavazó erélyi románokhoz szólva arra buzdította őket, a második körben szavazzanak rá, mivel az ő projektje „egész Romániáé.” Szerinte meg kell győzni az embereket, hogy rá szavazzanak, mivel Tăriceanu, Meleşcanu, Diaconescu, Vadim Tudor és a többi jelölt szavazóit is képviselni fogják.

„Az egyetlen jelölt, aki már jelezte, hogy Johannist támogatja, Szilágyi Zsolt, aki el akarja szakítani Erdélyt” – mondta Ponta, hozzátéve: nem fogadnak el külföldi utasításokat az EPP-től, amely szerinte 2012-ben is gúnyt űzött a románokból. Szilágyi úgy reagált: Ponta eszelős kijelentéseket tesz, és hamis információkkal próbálja manipulálni a közvéleményt.

Corlăţean: az ellenzék a hibás a külföldi voksbotrányért

Az államfőválasztás első fordulóját megnyerő szociáldemokrata jelölt, Victor Ponta ellenjelöltjeire próbálta hárítani Titus Corlăţean külügyminiszter a felelősséget azért, mert a vasárnapi szavazás idején több romániai külképviseleten is botrány tört ki, mivel a nagy tömeg és a lassú ügyintézés miatt nem szavazhatott mindenki, aki élni akart alkotmányos jogával.

Corlăţean szerint Ponta egyes ellenfelei szervezetten irányították a nagykövetségekre szimpatizánsaikat, hogy mesterségesen felduzzasszák az előttük kígyózó sorokat, és ezáltal botrányt okozzanak. A külügyminiszter azt állította, Németországból, Stuttgartból és Münchenből kapott erre vonatkozó információkat.

A Központi Választási iroda és a miniszter egyébként kedden egyeztettek arról, hogy a második fordulóra megnöveljék a szavazófülkék számát és egyszerűsítsék a választási procedúrát a külképviseleteken.

Egyébként Párizsban – ahol vasárnap este a felháborodott szavazni akarók betörtek a nagykövetség épületébe – hétfőn este mintegy százan tüntettek a külképviselet előtt az ellen tiltakozva, hogy korlátozták a szavazati jogukat.

Eközben a német parlament alsóháza, a Bundestag Európa-ügyi bizottságának elnöke levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottsg elnökéhez, azt állítva: tudomására jutott, hogy a nagykövetségek utasítást kaptak: akadályozzák a szavazási folyamatot. Mint közismert, öt évvel ezelőtt a külföldön élő romániaiak elsöprő többsége a jobbközép jelöltre voksolt, az utasítással most ezt próbálták megakadályozni.