Szolidaritást vár partnereitől az RMDSZ

Nem csitult csütörtökön sem a kormánykoalíción belüli feszültség, ami annak nyomán alakult ki, hogy az alkotmánybíróság szerdán az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította, hogy a kormány a parlament megkerülésével, felelősségvállalással fogadtassa el a kisebbségek számára számos kedvező elemet tartalmazó oktatási törvénycsomagot. Az RMDSZ a Demokrata-Liberális Párt (PDL) árulásáról beszélt, mondván: a Traian Băsescu államfő által kinevezett alkotmánybíró szavazatán múlt, hogy a taláros testület 5-4 arányban elkaszálta a kormány terveit. A koalícióból való kilépéssel fenyegetőző RMDSZ vezetőit csütörtökön az államfő is a kormányon maradásra ösztönözte: Traian Băsescu délelőtt a kormánypalotába ment, ahol mintegy két órán keresztül tárgyalt Emil Boc kormányfő jelenlétében Markó Béla RMDSZ-elnökkel, valamint a szövetség több vezetőjével a kormányzó szövetség és az oktatási törvény sorsáról.

A tárgyalásokat követően a szövetség elöljárói már visszafogottabban fogalmaztak: kijelentették, hogy álláspontjuk szerint a kormányból való kilépésük veszélybe sodorná a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött hitelszerződés feltételeinek teljesítését, és ezáltal a nemzeti érdekeket, ezért az alkotmánybíróság indoklására várnak, hogy kiderüljön: milyen javaslatokkal áll elő a kormány és a parlament között általa megállapított alkotmányjogi konfliktus feloldására. (Mint arról beszámoltunk, Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök fordult a taláros testülethez azzal az indokkal, hogy a kormány nem vállalhat felelősséget egy olyan jogszabályért, amelyet a képviselőház már elfogadott, jelenleg pedig a szenátus oktatásügyi bizottsága vitatja, az alkotmánybírák pedig neki adtak igazat.)

Markó: nem működik a koalíció

Az RMDSZ-vezérek között akad olyan, aki szerint a taláros testület döntése ellenére sem kell letenni a felelősségvállalásról. „Még bízom abban, hogy a felelősségvállalási projekt az indoklás közzététele után is folytatódik, és a parlament megvitatja a bizalmatlansági indítványt” – nyilatkozta Verestóy Attila szenátor. Mint ismeretes, a felelősségvállalás kizárja a beterjesztett jogszabály parlamenti vitáját, viszont lehetőséget nyújt az ellenzéknek bizalmatlansági indítvány benyújtására; ha azonban a kormány túléli a bizalmi szavazást, a jogszabály elfogadottnak minősül.

Kelemen Hunor művelődési miniszter is leszögezte: az RMDSZ-nek nem áll szándékában kilépni a kormányból, mivel az veszélyeztetné az ország gazdasági stabilitását. Kifejtette: ugyan a későbbiekben elemzik a kormány elhagyásának lehetőségét, ám álláspontja szerint az semmit nem oldana meg. Kizárta ugyanakkor annak lehetőségét, hogy maga az államfő állna az alkotmánybírósági döntés mögött, és jelezte: Emil Boc kormányfő a továbbiakban is a jelenlegi formában támogatja a jogszabály elfogadását, azaz úgy, hogy az biztosítja a kisebbségi diákok számára, hogy anyanyelvükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát, valamint hogy a románt idegen nyelvként, különleges tankönyvekből sajátíthassák el.

Ezt megerősítette Markó Béla is, aki szerint mind a kormányfő, mind az államfő a törvény mielőbbi elfogadása mellett érvelt, ugyanakkor megjegyezte: a koalíció nem úgy működik, ahogy kellene. „Vagy sikerül helyreállítanunk a koalíción belüli szolidaritást és kohéziót, vagy az RMDSZ részéről a koalícióban maradás felülvizsgálata is fölmerülhet” – jelentette ki a szövetségi elnök. Úgy vélte, a koalíció, bár számszerű többségben van, úgy viselkedik, mintha kisebbségi kormányt alkotna, ezen pedig változtatni kell.

Leszögezte: a további lépésekről a Szövetségi Állandó Tanács szombati és a parlamenti frakciók hétfői megkérdezése után döntenek, és hozzátette: a szövetség érdeke nem a koalíció elhagyása, hanem a szolidaritás erősítése, ám nem biztos abban, hogy ez sikerül. „Ha van esély a reformokra és a kisebbségi jogok bővítésére, maradunk” – fogalmazott. Bírálta egyben Mihail Hărdăut, a szenátus oktatási bizottságának PDL-s elnökét, aki az alkotmánybíróság ítéletének szerdai bejelentését követően megtapsolta a döntést: mondván, a vitának a parlamentben kell folytatódnia. Markó szerint a kormánynak azért kellett a felelősségvállalás mellett döntenie, mert Hărdău négy hónap alatt is képtelen volt elérni, hogy a szaktestület végezzen a törvénycsomag véleményezésével. A bizottsági elnök gesztusát Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője is nehezményezte.

Az államfő is elismerte, hogy az alkotmánybírósági ítélet a koalíciós szolidaritás próbaköve. Traian Băsescu, aki egyébként már szerdán este is tárgyalt a kormányfővel az ítélet következményeiről, kijelentette: az csak a látszat, hogy a döntés miatt csupán az RMDSZ háborog, őt magát is bosszantja, hogy késleltetik a jogszabály elfogadását. Hozzátette, nagyon szeretné, ha az országnak végre korszerű oktatási törvénye lenne, a jelenlegi ugyanis meghosszabbítja a régi, nem hatékony rendszer életét. Ezért leszögezte: legkésőbb január elsejéig az oktatási törvényt el kell fogadni.

Háborgó RMDSZ-esek

Nem minden RMDSZ-es politikus osztja azonban maradéktalanul az országos vezetők véleményét. Az RMDSZ háromszéki politikusai például átverést és szószegést emlegetnek. Szerintük az alkotmánybíróság nem szakmai, hanem politikai döntést hozott az oktatási törvényről. Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke szerint az etnikai kérdéseket „nem lehet aszfalttal és sportcsarnokokkal kiváltani”. Az RMDSZ prioritásai a magyarlakta régiók fejlesztése és a kisebbségi jogok bővítése, mondta Tamás, aki szerint a kisebbségi kérdésekben csak a szociáldemokrata és a liberális pártokkal értek el eredményt. Antal Árpád, a szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke úgy fogalmazott, be kell nyújtani egy szociális és etnikai igénycsomagot, ha ezek teljesítésére legkésőbb az év végéig nem lesz politikai akarat, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. Borbély László környezetvédelmi miniszter Aradon kijelentette: a szövetség dühös a kialakult helyzet miatt, és az esetleges kilépésről az RMDSZ-vezetéssel megtartott egyeztetés, illetve a hétfői koalíciós tárgyalások után döntenek.

Ponta „békítene”

A vitához a jogszabály kisebbségbarát elemeit románellenesnek tartó, de amúgy a törvény számos más cikkelyét szintén bíráló ellenzék is hozzászólt. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint nem csupán az RMDSZ számára fontos cikkelyekről kell beszélni, amelyek képviseletét a kormányfő politikai okokból fölvállalta, hanem a törvény többi eleméről is. Álláspontja szerint az RMDSZ-szel egyetlen témában kell tárgyalni: arról, hogy a jogszabályt valós politikai konszenzus övezze, olyan megoldások révén, amelyek sem az oktatási rendszer működését nem érintik hátrányosan, sem a kisebbségi jogokat. „Egyszerűbb lenne, ha vitát gerjesztenénk az erdélyi románok és magyarok között, de azt szeretnénk, ha sikerülne a legjobb megoldást megtalálni az ország számára, hogy a jövőben ne pozitív vagy negatív diszkriminációról legyen szó. Lehetőség van arra, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartását a törvényben rögzítve is garantálják anélkül, hogy mesterséges konfliktust gerjesztenénk” – vélte Ponta.