Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Magyarország és Románia kész segíteni egymást az energiabiztonság területén, így jelenleg tárgyalások zajlanak a nukleáris fűtőelemek új szállítási útvonaláról és a két ország közötti földgáz-interkonnektor kapacitásbővítéséről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.
2022. július 12., 12:412022. július 12., 12:41
2022. július 12., 12:562022. július 12., 12:56
A budapesti minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a román kollégájával, Bogdan Lucian Aurescuval közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy
Kiemelte, hogy Magyarországra eddig Ukrajna felől érkeztek a nukleáris fűtőelemek, ez az útvonal azonban a háború miatt ellehetetlenült, ezért egyeztetések indultak egy új, Bulgárián és Románián keresztül vezető szállítási módról, és remélhetőleg gyorsan meg fog születni a megállapodás.
Az MTI által idézett közlemény szerint aláhúzta, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 gázvezeték leállásával, az ott szállított mennyiség csökkenésével a kormány egyre inkább úgy látja, hogy Magyarország ellátása szempontjából a déli lesz a megbízható, stabil és kiszámítható irány az elkövetkező időszakban. A déli szállítási útvonalakat annál is inkább erősíteni kell, mert reálisan csak ide várható új források érkezése, legyen szó akár a görög LNG-terminálokról, akár a Törökországból vagy Azerbajdzsánból származó földgázról – hangsúlyozta.
Mint közölte, ezen az interkonnektoron keresztül Romániába idén több mint 600 millió köbméter földgázt szállítottak, fordítva pedig több mint 300 millió köbmétert. Előbbi irányba az éves kapacitás jelenleg 2,6 milliárd köbméter, a másik irányból pedig ezt a jelenlegi 1,7 milliárdról előbb 2,5 milliárdra, majd 3 milliárdra fogják emelni.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A miniszter kritikusnak nevezte a jelenlegi időszakot, és úgy vélekedett, hogy mivel szomszédos országokról van szó, Magyarország és Románia hasonló típusú kihívásokkal néz szembe, az ukrajnai háború ugyanis nemcsak a fizikai biztonságot veszélyezteti, hanem gazdasági és energiaellátási nehézségeket is okoz.
Leszögezte: Magyarország kettős nyomás alatt van, keletről több mint 830 ezer menekültet fogadott be, miközben délről idén 110 ezer illegális bevándorlót kellett megállítania. „A déli határunkon, amely az Európai Unió külső határa is, elképesztő agresszióval és erőszakkal kell szembe néznünk, hiszen a migránscsoportok felfegyverkeztek, és ezeket a fegyvereket néha egymás ellen használják, általában pedig a magyar határt védő erőket és azok tagjait fenyegetik” – mondta.
„Segítséget nyújtunk mindenkinek, aki az ukrajnai háború elől menekül, de erős határvédelmünkkel világosan üzenjük az illegális migránsoknak, hogy ne jöjjenek erre, nem fogjuk őket beengedni, bármilyen erőszakosak is” – figyelmeztetett. A tárcavezető kitért arra is, hogy
Hozzátette, hogy több meghatározó magyar vállalat, például az OTP, a Mol és a Richter is egyre fontosabb szerepet játszik a szomszédos ország gazdasági sikereiben. Elmondta, hogy Budapest és Bukarest is támogatja mind Moldova, mind a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatát. Az élelmezési világválság megelőzése érdekében pedig szállítási útvonalat biztosítanak az Ukrajnából származó gabonának.
– fogalmazott, emlékeztetve rá, hogy még idén két új átkelőhely nyílik a közös határon, Dombegyháznál és Eleknél.
Szijjártó Péter találkozik Kelemen Hunor román miniszterelnök-helyettessel, Virgil-Daniel Popescu energiaügyi, Constantin Cadariu vállalkozásügyi és turisztikai, Novák Károly Eduárd sport-, illetve Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszterrel.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Románia folyamatos párbeszéddel, a pragmatikus együttműködés fejlesztésével valódi stratégiai partnerségre törekszik Magyarországgal – jelentette ki az MTI szerint Bogdan Aurescu román külügyminiszter kedden Bukarestben, miután megbeszélést folytatott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel. Közös sajtóértekezletükön a román diplomácia vezetője bejelentette:
A román külügyminiszter szerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében az egyes szaktárcák vezetőinek közvetlen párbeszédet kell folytatniuk. Bejelentette: év végéig összehívják a magyar–román gazdasági vegyesbizottság újabb ülését. Elmondta: tavaly a két ország közti kereskedelmi forgalom volumene megközelítette a 11 milliárd eurót, és a növekedő tendencia idén is folytatódott: az első három hónap több mint 34 százalékos növekedést mutat az előz év azonos időszakához képest.
Aurescu a közelgő Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborra hivatkozva – ahova Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar kormányzat számos tagját várják – kiemelte: fontos, hogy a két ország tisztségviselőinek látogatásai és nyilvános megszólalásai összhangban legyenek a magyar–román alapszerződés és a stratégiai partnerség szellemével.
A találkozón energiabiztonsági kérdésekről, az ukrajnai háború biztonsági kihatásairól, a menekültek ellátásáról is szó volt, és a magyar–román határon áthaladó személy és áruforgalom gyorsításának módjáról is egyeztettek.
Bogdan Aurescu külön köszönetet mondott Szijjártó Péternek azért, hogy Magyarország következetesen támogatja Románia schengeni tagfelévtelét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.
Az Olt megyei Slatina kórházában a betegek rögzítették, hogy a kórtermekben bogarak mászkálnak és az illemhelyeken kosz uralkodik. A DSP ellenőrzéseket tart.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra a kormánykoalícióban, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különleges nyugdíjakkal kapcsolatos kritériumot, ha csak a törvénytervezet lesz meg november 28-ig.
Az oktatási minisztérium előtt szerveztek tiltakozó megmozdulást szerdán a tanügyi szakszervezetek – elégedetlenségük oka a személyi kiadások várható 10 százalékos csökkentése.
Nem tartja megfelelőnek a bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a kormánykoalíció újabb javaslatát a különleges nyugdíjak ügyének rendezésére.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás