Szerbia nem alkalmaz erőszakot

„Az RMDSZ tagja a kormánynak, és vállalnia kell a kabinet hivatalos álláspontját Koszovó függetlensége kapcsán. Ellenkező esetben távoznia kell a kormányból” – szögezte le tegnap a szállításügyi minisztériumot vezető Orban. A PNL-alelnök emlékeztetett, hogy egy évvel korábban a Demokrata Párt azért távozott a kabinetből, mert megszegte a kormányzati szolidaritás elvét. Orban hozzátette azonban, hogy az RMDSZ-es miniszterek egyelőre nem léptek fel nyilvánosan a kormány hivatalos álláspontja ellen. A szállításügyi tárca vezetője annak ellenére beszélt tegnap az RMDSZ kormányból való távozásának lehetőségéről, hogy Tăriceanu miniszterelnök egy nappal korábban leszögezte: a szövetség eltávolítása radikalizálná a magyar állásfoglalásokat, ez pedig húsz évvel vetné vissza az országot a kisebbségügyi kérdés terén.
A kormányzati szolidaritás elvének tiszteletben tartását kérte az RMDSZ-től Relu Fenechiu PNL-képviselő is, aki szerint a szövetség Koszovó ügyében kialakított álláspontja „káros tendenciákat táplál a hazai politikában”. A kormány RMDSZ-es tagjai számára kötelező, hogy felsorakozzanak a kabinet hivatalos álláspontjához, ellenkező esetben a szövetség lemondhat kormányzati szerepéről, szögezte le tegnap közleményben Fenechiu.
A nagyobbik kormánypárt és az ellenzék képviselőinek háborgása ellenére az RMDSZ kormányból való kizárása nem tűnik valószínűnek, és ezt Crin Antonescu PNL-alelnök is megerősítette egy kedd esti televíziós műsorban. Nem tekinthető „bűntettnek” az, hogy az RMDSZ politikai pártként a kormányétól eltérő véleményen van, szögezte le Antonescu. „Abszurdnak tartom, hogy háborúzni kezdjünk az RMDSZ-szel egy másik országban történtek miatt” – fogalmazott a PNL-alelnök.

Bizarr helyzetben az RMDSZ
Markó Béla RMDSZ-elnök bizarrnak nevezte a szövetség helyzetét, mivel azért támadják, mert egyetértett az Egyesült Államok és az Európai Unió legtekintélyesebb országainak döntésével. Annak ellenére, hogy nem vonható párhuzam a koszovói helyzet és a romániai kisebbségügyi kérdések között, az RMDSZ-t hisztérikusan támadó pártok és politikusok közvetve azt sugallják, hogy a szövetség álláspontja veszélyt rejt, fejtette ki egy televíziós műsorban Markó.
Az RMDSZ álláspontját tegnap a szövetség két európai parlamenti (EP) képviselője is megerősítette. Winkler Gyula a Strasbourgban ülésező EP plénuma előtt amellett szállt síkra, hogy az Unió minden tagállama ismerje el Koszovó függetlenségét. Winkler üdvözölte az EU kinyilvánított szándékát arra, hogy jelen legyen a dél-balkáni térségben, és kérte az Uniót, hogy vegyen részt az európai kisebbségek jogainak biztosításában.
Sógor Csaba EP-képviselő tegnap közleményben hangsúlyozta: a koszovói helyzet kapcsán „mindenki számára világossá válhat, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak kérdése nem lehet csupán egy ország belügye. Ideje kidolgozni az Európai Unióban egy egységes, mindenki számára kötelező érvényű, kisebbségeket is megnyugtató egyezményt.”

Nem lesz kisebbségi törvény?
„Lejárt az ideje” a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetnek, a kormány pedig visszavonhatná ezt a kezdeményezést, amely régen megfeneklett a törvényhozásban, jelentette ki tegnap a konzervatív párti Sergiu Andon, a képviselőház jogi bizottságának elnöke. A jogi, az emberjogi és az oktatási szaktestület tegnap sem folytathatta a kisebbségi törvény három éve folyó vitáját, mivel a 67 képviselő közül csak 22-en jelentek meg az ülésen. Andon szerint egyre világosabb, hogy nincs politikai akarat a tervezet elfogadására, a koszovói helyzet és az ezzel kapcsolatos RMDSZ-reakció után pedig „ezen még csodálkozni sem lehet”.

Szerbia nem folyamodik erőszakhoz
Eközben Vuk Jeremics szerb külügyminiszter tegnap Strasbourgban leszögezte: Szerbia nem folyamodik erőszakhoz Koszovó miatt, de a terület Szerbia része kell hogy maradjon. Jeremics az EP külügyi bizottságának vendégeként a történteket – Koszovó függetlenségének kikiáltását, ennek több EU-ország részéről történt elismerését, és az EU-misszió Koszovóba küldéséről hozott döntést – ki nem provokált támadásnak minősítette. Megerősítette, hogy Belgrád minden diplomáciai és politikai eszközt felhasznál e támadás kivédése érdekében. Az EU nem büntette meg a zsarnok Milosevicset, most viszont megbüntette a demokráciát – állapította meg Jeremics. Szerinte a koszovói függetlenség elismerése destabilizálja Európát, hiszen muníciót ad a szeparatistáknak.
Predrag Bubalo, Szerbia kereskedelmi minisztere tegnap kilátásba helyezte, hogy Belgrád keresetet indít a hágai Nemzetközi Bíróságon mindazon államok ellen, amelyek diplomáciai elismerésben részesítik Koszovót. A katonai fellépés viszont továbbra is kizárt. Mint Dusan Spasojevics védelmi miniszterhelyettes Bécsben közölte, a Pristina által kikiáltott függetlenség „politikai és jogi probléma, nem pedig katonai”. Ezért Belgrád nem fog katonailag beavatkozni.
Bozidar Djelics szerb miniszterelnök-helyettes Belgrádban elmondta: Szerbia az idén 5,6 milliárd dinárt szán Koszovónak, s ebből 1,3 milliárd a nemzeti fejlesztési tervben szereplő beruházások összege. A nap folyamán több szerb miniszter is járt Koszovóban, s olyan terveket vázoltak fel, amelyek lényegében a szerbek lakta területek gazdasági autonómiájának irányába mutatnak.
Mladjan Dinkics gazdasági és vidékfejlesztési miniszter a Kosovska Mitrovicától pár kilométerre lévő Zvecan bányászati és fémipari üzemébe látogatva leszögezte: mindent el kell követni azért, hogy Koszovónak azok a részei, ahol szerbek élnek, gazdaságilag szuverének legyenek. A miniszter úgy vélte, hogy a Koszovó északi részén élő összes szerb Szerbia állampolgára, ezért nem kell semmilyen vámellenőrzési pontnak lennie a területen.

Bukarestbe jön Borisz Tadics
Bukarestbe érkezik ma Borisz Tadics. A szerb államfő első hivatalos látogatását teszi külföldön Koszovó függetlenségének kikiáltása óta. Tadics találkozik Traian Băsescu államfővel és Bogdan Olteanuval, a képviselőház elnökével.