Szász Alpár Zoltán: változhat a románok hozzáállása

Egyáltalán nem valószínűtlen, hogy megfelelnek a tényeknek annak a közvélemény-kutatásnak az eredményei, amely szerint a románok 37 százaléka hajlandó lenne magyar államfőt választani az ország élére, ugyanakkor kellő szakmai körültekintéssel kell az adatokat kezelni – kommentálta a Krónika kérdésére Szász Alpár Zoltán kolozsvári politológus az IRES közvélemény-kutató társaság felmérésének múlt hétvégén ismertetett adatait.

Rámutatott: az adatokat némiképp torzíthatja az a tény, hogy egy, a kisebbségekkel kapcsolatos felmérés kérdéseire eleve szívesebben válaszolnak azok a románok, akik amúgy is pozitívan viszonyulnak a kisebbségekhez. „Bármilyen ügyesen és szakszerűen állítják össze a mintát, ezt a torzulást nem lehet kiszűrni. A torzulás mértékére ugyanakkor legfeljebb csak tippelni lehet” – mutatott rá Szász Alpár Zoltán. Emellett, mint hangsúlyozta, közrejátszik az a társadalompszichológiai kérdés is, miszerint sokan hajlamosak inkább arra a kérdésre válaszolni, amelyet „ildomosnak”, a kérdezőbiztos által elvártnak tartanak, még akkor is, ha valójában nem értenek egyet vele. Éppen ezért a politológus szerint néhány százalékkal érdemes lefele csökkenteni az eredményt. „Igaz, ez a 37 százalék sem teljesen hihetetlen, de ha valójában csak 25 százalék gondolja így, akkor sem állunk rosszul” – ecsetelte Szász.

A lehetséges okok kapcsán kifejtette: vélhetően közrejátszik az is, hogy jelenleg is egy kisebbséginek tekintett államfő, a német származású Klaus Johannis tölti be az államfői tisztséget. Márpedig miután a társadalom egy részét már felkészítették, hogy ez is lehetséges megoldás, hajlamosabb lesz kisebbségi jelöltre szavazni. Példaként megemlítette, hogy az első öbölháborúban ismertté vált amerikai tábornok, Colin Powell a 90-es években elindult ugyan az elnöki tisztségért az Egyesült Államokban, de vissza is lépett, mivel úgy értékelte, hogy az Egyesült Államok népessége nem volt felkészülve arra, hogy színes bőrű elnöke legyen az országnak. Valamivel több mint tíz év múlva aztán már kétszer is elnökké választották Barack Obamát. „Kezdi megszokni a társadalom, hogy egyes megyék, nagyobb városok élén magyar elöljárók vannak, ráadásul jól is végzik a dolgukat. Ennek is hatása lehet a hozzáállás változására” – összegzett a Krónikának Szász Alpár Zoltán.

Mint arról beszámoltunk, az IRES közvélemény-kutató társaságnak a kisebbségekhez való viszonyulás kérdéseit vizsgáló, január 31. és február 2. között készített reprezentatív felmérését a Sinteza kolozsvári folyóirat közölte pénteki számában. Az államfőre vonatkozó kérdés pedig azoknak a kérdéseknek a sorában jelent meg, amelyekkel bizonyos kisebbségi csoportok társadalmi elfogadását próbálták mérni a kutatás készítői. A kérdéssorból az derült ki, hogy a megkérdezettektől eltérő szexuális orientációjú személyekkel, továbbá a romákkal szembeni elutasítás a leghangsúlyosabb. A magyaroknál jobb a megítélése a németeknek, a testi fogyatékkal élőknek, az időseknek, a fiataloknak, valamint a megkérdezettől eltérő vallásúaknak.

A válaszokból kiderül, hogy adott esetben a megkérdezettek 44 százaléka választana magyar polgármestert, 37 százaléka magyar államfőt, és 47 százaléka magyar parlamenti képviselőt. Ugyanakkor 47 százalék elfogadná, hogy magyar családtagja, 72 százalék, hogy magyar szomszédja, 71 százalék, hogy magyar munkatársa, 68 százalék, hogy magyar barátja, 62 százalék pedig hogy magyar főnöke legyen. Valamennyi kérdésben a német kisebbséghez tartozókkal szemben kisebb, a romákkal szemben pedig nagyobb távolságtartást mért az IRES.