Tudorel Toader igazságügy-miniszter
Fotó: Digi24.ro
Elfogadta hétfői ülésén a kormány az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a kormányülést követően Tudorel Toader igazságügyi miniszter. A legfőbb ügyész szerint a rendelet elhamarkodott, és kihatással van a nagy és összetett dossziékra.
2018. október 15., 11:532018. október 15., 11:53
2018. október 15., 11:572018. október 15., 11:57
A tárcavezető hangsúlyozta, a rendelet egyrészt összhangba hozza egymással a nemrég módosított három igazságügyi törvény – a bírák és ügyészek jogállását szabályozó, az igazságszolgáltatás működéséről szóló, valamint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) megszervezéséről és működéséről szóló jogszabály – bizonyos előírásait.
A miniszter meggyőződését fejezte ki, hogy a sürgősségi rendeletbe foglalt, a Dăncilă-kabinet által elfogadott módosítások az állampolgárok érdekeit szolgálják, és segíteni fogják az igazságszolgáltatás „megvalósulását”.
Románia főügyésze máris bírálta a kormány döntését, elhamarkodottnak nevezve az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi rendeletet. Augustin Lazăr legfőbb ügyész szerint a rendeletbe foglaltak kihatással vannak olyan, jelenleg kivizsgálás alatt álló, fontos és összetett ügyekre, mint az 1989-es forradalommal vagy az augusztus 10-i, bukaresti tüntetéssel kapcsolatos dosszié. „Ezekben az ügyekben a katonai ügyészség folytatja a nyomozás, de más ügyészségekről áthelyezett kollégáik is segítik a munkájukat” – magyarázta a legfőbb ügyész, hozzátéve, a hétfőn elfogadott rendelet ilyen esetekben megszünteti a kihelyezéseket, felszámolva ezáltal a nyomozásokon dolgozó csapatokat.
„Nehéz elképzelni, miként tudják majd lezárni ezeket az ügyeket, amelyekről mindenki azt állítja, mielőbb a nyomozás végére kell jutni annak érdekében, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ne kötelezze az országot óriási összegek kifizetésére” – idézte Augustin Lazărt az Agerpres hírügynökség. Korábban a főügyészség Facebook-bejegyzésben is bírálta a sürgősségi rendeletet, hangsúlyozva, hogy annak bizonyos előírásai sértik az alkotmányos rendet. Többek között azt a kitételt kifogásolták, miszerint ezután az igazságügy-miniszternek is jogában állna fegyelmi eljárást kezdeményezni az ügyészek ellen. A főügyészség úgy véli, ezáltal a fegyelmi eljárás „politikai eszközzé válhat az igazságszolgáltatás ellenőrzés alatt tartására”.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!