A spontán tiltakozó akció oka az, hogy a televízió vezetősége véglegesítette azt az átszervezési tervet, amelynek alapján közel 900 alkalmazottjától válna meg a jelenleg 3300 dolgozót foglalkoztató TVR. Claudiu Săftoiu nemrég kinevezett elnök-vezérigazgató szerint az elbocsátások megalapozottak, ugyanis az így megspórolt pénzből az intézmény törleszthetné felhalmozott adósságainak egy részét. A köztévé vezetősége úgy határozott, hogy 872 állást szüntet meg a korábban javasolt 962 helyett.
A közmédia dolgozóinak érdekvédelmét ellátó szakszervezetek szerint viszont a 872 állás megszüntetése is túl sok, és veszélybe sodorja az intézmény működését. Éppen ezért a bukaresti, temesvári, kolozsvári, jászvásári és craiovai tévészékházak udvarán összegyűlt tüntetők az adósságok felhalmozásában vétkesek felelősségre vonását, valamint az elnök-vezérigazgató lemondását követelik. Különben a közszolgálati tévé igazgatótanácsa augusztus 28-án hagyta jóvá a jelentős személyzeti leépítést is magába foglaló átszervezési tervet, amelyből 60 millió eurós megtakarítást remélnek. (Az RTV súlyos pénzügyi helyzetben van, tavalyi vesztesége 160,8 millió lej volt, míg 2010-ben 162 millió lejes mínuszszal zárta az évet, emellett 308 millió lejjel tartozik az államnak.)
Bonyolítja viszont a helyzetet, hogy a vezető testület új összetételét azóta az alkotmánybíróság törvénytelennek nyilvánította, ebből kifolyólag Săftoiu kinevezése is semmis, így a szakszervezetek szerint a jelenlegi exlex állapotban nem hajtható végre semmiféle átszervezés.
A tiltakozók kifogásolják az alkalmazottak teljesítményfelmérésének módszerét, illetve azokat a szempontokat is, amelyek alapján az intézmény vezetése a leépítéseket tervezi. Ugyanakkor az elbocsátási folyamat törvényességét is megkérdőjelezik, miután a vezetőség által közzétett menetrend szerint maguknak az alkalmazottaknak kell kérniük, hogy részt vegyenek a menesztés alapját képező, többlépcsős felmérésen.
„Ezzel gyakorlatilag arra próbálnak rávenni bennünket, hogy mi kezdeményezzük a kirúgásunkat, így később bárki hiábavalóan támadná meg az elbocsátásáról hozott határozatot a bíróságon” – jelentette ki lapunknak a TVR egyik szerkesztője. Az alkalmazottak holnapig kellene előterjesszék a – legfontosabb megvalósításaikat sorjázó, szakmai önéletrajzzal ellátott – kérést a TVR személyzeti osztályánál, sőt meg kell jelölniük azt is, pontosan milyen munkakörre pályáznak.
Körükben – de a román médiában is – visszatetszést váltott ki ugyanakkor, hogy az úgynevezett felmérési bizottságokban politikusok is helyet kaptak, mégpedig kivétel nélkül a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) képviselői, akik korábban a televíziót vezették, vagy éppen az intézménynél dolgoztak. Közöttük található Mădălin Voicu PSD-s képviselő, Cristian Ţopescu PNL-s szenátor és Răzvan Theodorescu volt szociáldemokrata kulturális miniszter, akiknek jelenléte – a parlamenti választások kampányának közeledtével – politikai nyomásgyakorlásként is értelmezhető.
Arról nem is beszélve, hogy az eredeti tervek szerint a „vizsgáztató” bizottságok kizárólag román nemzetiségű tagokból álltak volna, ami miatt a kisebbségi szerkesztőségek munkatársai jelezték: nem hajlandók olyan testület elé állni, amely képtelen felmérni, alkalmas-e munkaköre ellátására például egy magyar szerkesztő-riporter. A magyar szerkesztőségek dolgozóinak végül be kell érniük magyar póttagokkal, akik román kollégáik helyett „ugranak” majd be tudásukat felmérendő.
Különben könnyen megtörténhet, hogy a tervezett tömeges elbocsátással a TVR elveszítené a réven, amit nyerne a vámon. Példa erre a kolozsvári területi stúdió magyar szerkesztősége éléről egy évvel ezelőtt leváltott Bardocz Sándor esete, aki bíróságon támadta meg, hogy annak idején egy szakmai minősítésen kapott elégtelen osztályzat miatt „lefokozták”. A napokban alapfokon kihirdetett ítéletével a kolozsvári bíróság semmisnek nyilvánította a tavalyi felmérést, ötszáz eurós erkölcsi kártérítést ítélt meg Bardocz javára, akinek a TVR köteles visszamenőleg bérkülönbséget is fizetni.
Ha az elbocsátandó 872 alkalmazott ugyancsak elégtételt szerez a bíróságon, az esetleges kártérítések összege tetemes kiadást jelentene az intézménynek. Egyébként lapunk értesülései szerint a kolozsvári magyar szerkesztőség főszerkesztői posztjáról egy héttel ezelőtt lemondott Orbán S. Katalin helyére Pákai Enikőt kérték fel. Az érintett tegnap kérdésünkre elmondta: valóban felmerült a neve, hivatalos döntés azonban egyelőre nem született a vezetői tisztség betöltéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok