2012. február 01., 12:562012. február 01., 12:56
Több száz bányász gyűlt össze szerda délelőtt az Országos Kőszénkitermelő Vállalat petrozsényi székhelye előtt, ahol a munkáltató által meg nem adott jogaikat követelik. A szakszervezet szerint a bányavállalat vezetősége nem tartja be a januárban aláírt egyezséget, amely szerint februártól az eddigi 600 lejről 700-ra emelik a veszélyeztetettségi pótlékot. A cégvezetés azzal érvel, hogy a gazdasági minisztérium máig nem hagyta jóvá a vállalat költségvetését. Az érdekvédelmi szervezet tárgyalásokat kezdeményezne, a vállalat azonban elzárkózik a követelések teljesítésétől.
A lónyai bányánál az új váltásnak reggel hat órakor kellett volna leereszkednie a tárnákba, ezt azonban megtagadták. „Az alkalmazottak elégedetlenségét az váltotta ki, hogy az aláírt egyezményt a cégvezetés nem tartja be, emellett úgy tűnik, a minisztériumnak sem áll szándékában segíteni a Zsil-völgyi bányászat gondjainak megoldásában” – mondta Tiberiu Cozma szakszervezeti vezető. Hozzátette: a szakszervezet és a vállalat vezetése tárgyalt ugyan a kérdésről, azonban „a problémák megoldásának kulcsa nem a Zsil-völgyében, hanem a gazdasági minisztériumnál van.”
Zsilparosénynál 41 vájár nem volt hajlandó feljönni a tárnákból a reggeli váltáskor. László Domokos szakszervezeti vezető úgy nyilatkozott: az emberek már elvesztették a türelmüket, az elégedetlenség pedig egyre nagyobb az alkalmazottak körében.
A vájárok összesen hét bányánál léptek spontán sztrájkba. A tiltakozó megmozdulás órákon keresztül tartott, a kőszéntártársaságnak végül sikerült meggyőznie őket, hogy ismét munkába álljanak.
Az Országos Kőszéntársaság és a bányászokat tömörítő szakszervezetek kedden is késő éjszakáig tárgyaltak, a megbeszélések azonban eredménytelenül zárultak. A bányászok új munkaerő alkalmazását, a munkakörülmények javítását és a bérezés újratárgyalását követelik. A szakszervezetek szerint Ion Ariton miniszter két héttel korábban azt ígérte, gyors megoldásokat találnak a felmerült problémákra, ez azonban máig nem történt meg.
A gazdasági minisztérium a kőszéntársasággal együtt január 17-én egyezményt írt alá a bányász-szakszervezetekkel, mely a múlt évben elbocsátott 900 alkalmazott végkielégítése utolsó részletének törlesztését, valamint a kőszén árának megemelését is előírja. Az egyezmény a bérrács módosítását, egyebek között a veszélyeztetettségi pótlék összegének megemelését is előírja, a minisztérium ugyanakkor új alkalmazásokat is kilátásba helyezett.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.