Sorsdöntő szavazás vasárnap

Az államfőt öt évre választják, a győztes ezt követően még egy ciklusra jelöltetheti magát. A szavazás menete ugyanúgy zajlik, mint az első fordulóban: reggel hétkor nyitnak a szavazóhelyiségek, hogy fogadják a több mint 18 millió választópolgárt, a voksolás pedig este kilenc órakor zárul.

A szavazólapokon most csak a két továbbjutott jelölt neve szerepel, a választópolgárok a jelöltek nevét tartalmazó négyzetre pecsételve dönthetik el, hogy melyiket szeretnék a Cotroceni-palotában látni. A voksoláshoz szükséges, hogy a szavazni akaró polgár be tudja mutatni érvényes személyi igazolványát.

Az első fordulót követően az ott kiesett jelöltek szinte mindegyike felsorakozott valamelyik továbbjutó mellett. Pontát a szélsőségesen soviniszta, magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu Vadim Tudor, valamint a populista Dan Diaconescu mellett az azóta már külügyminiszterré kinevezett Teodor Meleşcanu és a miniszterelnöki tisztségre jelölt Călin Popescu-Tăriceanu támogatja.

Johannis mellett Monica Macovei független EP-képviselő, volt igazságügy-miniszter állt ki egyértelműen, Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke pedig arra buzdította szavazóit, hogy menjenek el voksolni, és szavazzanak Ponta ellen. A magyar jelöltek közül Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke és maga az EMNP is az erdélyi Johannis támogatására buzdítja támogatóit, míg Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt közölte: a szövetség választóira bízza, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak.

Ehhez képest ugyanakkor Kelemen szerdán Székelyföldön a Ponta mellett kampányoló Tăriceanu társaságában részt vett a kampányrendezvényeken.

Mint ismeretes, a jelöltek első fordulós szereplése jól tükrözi a régiók közötti különbségeket. Míg Erdélyben Johannis győzött – kivételt csak a Ponta győzelmét hozó, elmaradottabb Hunyad és Krassó-Szörény, illetve a Kelemen Hunor diadalát hozó Hargita és Kovászna megye jelentett –, addig a Kárpátokon túli Ó-Romániában Ponta végzett az első helyen.

A két forduló közötti időszakot botrányok árnyékolták be. Országszerte kormányellenes tüntetéseket tartottak, mivel a külföldön élő románok közül a rossz szervezés miatt nem mindenki tudott szavazni a külképviseleteken. Felmerült a gyanú, hogy a kormány szándékosan akadályozza az inkább jobbra húzó külföldi románok voksolását.

Az ügy miatt Titus Corlăţean külügyminiszter távozott, de utódja, Teodor Meleşcanu álláspontja is az, hogy – a választási hatóság állásfoglalásával szemben – nincs törvényes lehetőség új szavazókörök létesítésére. Ehelyett a meglévőkben növelik a személyzet és a szavazófülkék számát, illetve egyszerűsítik azon nyilatkozat kitöltését, miszerint a voksoló kijelente: máshol nem szavazott.

Kiderült az is, hogy Szatmár megyében a megyei közgyűlés PSD-s alelnöke megzsarolta a politikai alapon kinevezett intézményvezetőket és a polgármestereket, hogy nem kapnak pénzt, ha nem tesznek meg mindent Ponta győzelméért. Kiderült az is, hogy az ortodox egyházat is bevonták a Ponta melletti kampányba.

Ennek kapcsán Liviu Dragnea, a PSD ügyvezető elnöke, közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes csak annyit mondott: ahogy más felekezetek papjai is kiállhatnak valamely jelölt mellett, ez az ortodoxoknak is jogukban áll. A CSCI közvélemény-kutató csütörtöki adatai szerint egyébként Victor Ponta a voksok 54 százalékával megnyeri az elnökválasztást a 46 százalékot kapó Johannisszal szemben.