Schengen: jövőre csatlakozunk?

Tutilescu tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) nyilatkozva úgy vélekedett, van esély arra, hogy a holland kormány meggondolja magát az Európai Bizottság által elkészített, a román és a bolgár igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc helyzetéről szóló februári jelentés nyomán. „Az idén nyáron kiadott jelentést eltérően értelmezték, szubjektív szempontok alapján. Hollandia a többi tagállamtól eltérően úgy véli, nem elegendő mértékű a fejlődés, miközben más tagállamok szerint világos, egyértelmű és visszafordíthatatlan előrelépés történt.

Mivel szubjektív tényezőkről van szó, úgy véljük, hogy a következő jelentés meggyőzi Hollandiát arról, hogy tegye rugalmasabbá álláspontját, és értse meg, hogy valóban egyértelmű és visszafordíthatatlan fejlődésről van szó” – hangoztatta Tutilescu. Az osztályvezető azért véli úgy, hogy jelentősen megnövekedtek a csatlakozási esélyek a belső uniós határellenőrzés megszűnte nyomán létrejött övezethez, mert – szerinte a román diplomácia tevékenysége nyomán – hétfőn a kétlépcsős csatlakozást addig szintén hevesen ellenző Finnország beadta a derekát. „Mind mi, mind a külügyminisztérium többször is érintkezésbe léptünk a finn hatóságokkal, a belügyminiszterrel és a nagykövetséggel. A közeljövőben a nagykövetség tájékozódni fog a határokon és a schengeni kérdéshez kapcsolódó övezetekben. Emellett a legmagasabb diplomáciai körök is közbenjártak, így az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselői is hangot adtak azon álláspontjuknak, miszerint az európai politika nem múlhat egyetlen tagállam politikai érdekein, bármelyik államról legyen is szó” – mondta Tutilescu.

Teodor Baconschi külügyminiszter ugyanakkor még hétfőn arról beszélt, hogy nem bízik abban, hogy Hollandia a közeljövőben meggondolja magát. Ebben igazolta is őt a holland belügyminisztérium szóvivője, aki kedden – mint arról beszámoltunk – leszögezte, hogy országa mindaddig nem módosítja a román és a bolgár schengeni csatlakozással kapcsolatos álláspontját, amíg nem észlel pozitív és visszafordíthatatlan eredményeket a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Alexander Vanderee közölte, Hollandia azt elismeri, hogy a két ország teljesítette a schengeni csatlakozás technikai kritériumait, de ez nem elegendő.

Mint azt megírtuk, Finnország már barátságosabb álláspontra helyezkedett: Alexander Stubbs finn Európa-ügyi miniszter hétfőn közölte, országa immár támogatni tudja a kétlépcsős román és bolgár csatlakozást.

Romániának és Bulgáriának az eredeti forgatókönyv szerint még idén márciusban csatlakoznia kellett volna a schengeni övezethez, akkor azonban Franciaország és Németország ezt megakadályozta, mivel nem voltak elégedettek az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem hatékonyságával. Berlin és Párizs ugyanakkor abba a kompromisszumos megoldásba már belement volna, hogy a két ország fokozatosan csatlakozzék, azaz jövő márciusban csak a vízi és a légi határátkelőkön oldják fel a határellenőrzést, és az ebből szerzett tapasztalatok fényében vitassák meg júliusban a szárazföldi határszakaszok őrzésének beszüntetését is.

Az EU belügyi és igazságügyi testületének szeptemberi ülésén azonban Hollandia és Finnország ezt a megoldást is elutasította, mondván, még mindig nem elég hatékony a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépés a két országban. Az ügy kapcsán tegnap megszólalt Traian Băsescu román államfő is, aki reményét fejezte ki, hogy sikerült megállapodni Hollandiával az Európai Tanács december 9-i közgyűlése előtt, hogy azon ne kelljen fölvetni a csatlakozás témáját.

Szerinte a legfőbb gond az, hogy a holland kormánynak csupán egymandátumos többsége van a parlamentben, amelyet egy bevándorlóellenes párt biztosít, ezért az lenne az ideális, ha nem lenne „szélsőjobb párt” a holland kormányban.