Romániát is érinti az orosz-ukrán gázvita

Az orosz földgázcég azért szüntette be a szállítást az újévben, mert Ukrajna egyrészt nem volt hajlandó kifizetni felhalmozódott, több mint kétmilliárd dolláros  adósságát – ezt saját állítása szerint december 31-én megtette, de a Gazprom szerint még több mint 600 millió dollár hiányzik. Ugyanakkor nem sikerült megállapodni 2009-re az Ukrajnának szállított gáz áráról és az Ukrajnán át Európába küldött gáz tranzitdíjáról, így a 2008-ra szóló szerződés lejártával egyelőre nem jött létre új szerződés. Az orosz fél azzal vádolja Kijevet, hogy megcsapolja a tranzitszállítmányokat, az ukránok azonban ezt tagadják.

A Romániát is hátrányosan érintő orosz döntés nyomán Adriean Videanu gazdasági miniszter a hétvégén találkozót kezdeményezett a romániai szakhatóságokkal, a találkozót követően pedig bejelentette: az orosz lépés nem érinti a hazai fogyasztókat. „Semmilyen probléma sincs, annak ellenére, hogy a Gazprom balkáni diszpécserszolgálatától azt az értesítést kaptuk, hogy január 11-ig az isacceai  vezetéken a megszokott 7,1 millió köbméter földgáz helyett 3,1 millió köbméterrel kevesebb érkezik. Mind a kitermelések helyszínén, mind a tározókban vannak tartalékaink” – szögezte le a tárcavezető.

Romániában nem lesz gond?

Marius Stroia, a Transgaz illetékese közölte, 32 százalékos csökkenés várható, ugyanakkor megnyugtatásul közlte: az ország földgázszállító hálózatában jelen pillanatban nincsenek gondok, a földgáz a szükséges nyomással érkezik. Hozzátette, Romániában nem lesznek gondok a földgázellátással, mivel három forrás is rendelkezésre áll a kieső orosz energiahordozó pótlására. „Ezek a források: a belső kitermelés, amely a Romgaz, a Petrom és egyéb kitermelők révén jut el a fogyasztókhoz, és napi 33 millió köbmétert tesz ki, a gáztározókból 26 millió köbméter érkezhet naponta, míg 6,5 millió köbméter importból származik. Ebből 4 millió az isacceai, 2,5 millió pedig az aranyosmeggyesi vezetéken keresztül érkezik.

Stroia elmondta, az ország napi földgázszükséglete az utóbbi napokban átlag napi mintegy 58,5 millió köbméter volt, azonban ez hétfőtől – miután véget érnek az ünnepi szabadságolások, és az emberek visszatértek a szabadságról – napi 3-4 millió köbméterrel növekedhet.

Az importföldgáz egy részének kiesése ugyanakkor megelőző intézkedésre sarkallta a Petromot. Stroia közölte, hétfőtől leállítják a Doljchim vegyiüzemet, amely napi 1,2 millió köbméternyi fölgázt fogyasztott, és az így felszabaduló mennyiséget a többi fogyasztó rendelkezésére bocsátják. Adriean Videanu ugyanakkor megjegyezte, a Petrom döntése kizárólag gazdasági okokkal magyarázható.

Az ország földgázszükségletének egyharmadát kitermelő Petrom egyúttal ugyancsak mától üzembe állítja a Pârâieniben található kitermelési egységet, jelentette be szombaton Ioan Rusu, az országos földgázszállító hálózatot üzemeltető Transgaz vezérigazgatója. „A szonda napi kapacitása 200 ezer köbméter, így innen újabb felhasználható földgáztartalékokhoz jutunk” – mutatott rá Rusu.

A statisztikák szerint egyébként Románia éves földgázszükségletének mintegy egyharmadát fedezi az orosz importgázból.
Az importföldgáz ügyében egyébként Cristian Diaconescu külügyminiszter szombaton telefonon egyeztetett ukrán kollégájával, Vologyimir Ogrizkoval. A tárgyalás során a román politikus felhívta ukrán kollégája figyelmét, hogy az orosz-ukrán vitának nem kellene kihatással lennie a Romániába érkező fölgáz mennyiségére. Románia mellett egyébként Magyarország, Lengyelország és Bulgária is az orosz földgáz mennyiségének csökkenését jelezte.

A gázviszály folytatódik

Az orosz-ukrán gázviszály közben egyre hevesebben folytatódik: Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője vasárnap reggel az Eho Moszkvi rádió műsorában alaptalannak nevezte azt az ukrán állítást, amely szerint nincs jogi alapja a tranzitnak, jogilag megalapozatlannak nevezte a tranzitra vonatkozó ukrán követeléseket, és hangsúlyozta: az ukrán eljárás miatt hiányzó mennyiségeket a Gazprom pótolja, részben Ukrajnát elkerülő vezetékeken, így Fehéroroszországon és Törökországon át. A jogi szakvélemény kimondja, hogy 2003 óta, 2013-ig szólóan érvényes szerződés áll fenn az orosz és az ukrán fél között, amely rögzíti mind a tranzit mennyiségét, mind körülményeit. Ezért Kuprijanov abszurdnak nevezte a Naftogaz bejelentését arról, hogy ellenkeresettel fordul a stockholmi kereskedelmi kamara nemzetközi választott bíróságához.

Előzőleg a Gazprom és az ukrajnai szállításokat, továbbá az európai szállítások egy részét bonyolító RoszUkrEnergo bejelentette, hogy az ukrán Naftogaz fellépésére a stockholmi testületnél keres jogorvoslatot, a Naftogaz viszont ellenkeresetet nyújt be ugyanoda. A Gazprom azzal vádolja Ukrajnát, hogy – mivel Moszkva január 1-én elzárta a gázcsapot – a Naftogaz engedély nélkül vesz le az ország számára a területén át Európába küldött földgázból, s ezzel megsérti a gáz tranzitjával kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. A Naftogaz viszont azt állítja, hogy a Gazprom maga csökkenti a nyomást a vezetékben, hogy lopással vádolhassa Ukrajnát.

A RoszUkrEnergo két keresetet is benyújt: az egyikben 614 millió dollár elmaradt összeget követel még a 2008-as szállítások fejében, a másikkal azt akarja elérni, hogy kötelezzék a Naftogazt a gáz tranzitjára vonatkozó vállalt kötelezettségeinek az érvényes szerződések alapján történő teljesítésére. A Gazprom ugyancsak a zavartalan tranzit biztosítását követeli az ukrán féltől. Ez utóbbit Alekszej Miller Gazprom-vezérigazgató jelentette be szombaton azzal, hogy a monopólium döntését jóváhagyta Dmitrij Medvegyev államfő is. Ukrajna még január 2-án beismerte, hogy napi 21 millió köbméter gázt vesz le a tranzitból, úgymond a műszaki szükségletek fedezésére. Ezzel kapcsolatban megfigyelők rámutatnak, hogy a vezetékben a nyomást ugyan gázturbinák biztosítják, ám ehhez nincs szükség ilyen mennyiségre, amint december 31-ig sem volt rá szükség. A Naftogaz a tranzit megcsapolásáról szóló orosz közléseket cáfolta és provokációnak nevezte.

Bogdan Szokolovszkij, az ukrán elnök energia-biztonsági megbízottja az ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentése szerint kijelentette: az orosz fél kevesebb gázt juttat a vezetékbe a szükségesnél. Egyelőre a hiányzó mennyiség csekély, de 10-15 nap múlva már problémákat okozhat, mert ha nagy mennyiségeket emelnek ki a földalatti tárolókból, az gondokat okozhat az egész ukrán gázszállítási rendszerben.

Az áremelés a konfliktus oka

Az újabb orosz-ukrán vita a gáz ára és a tranzitdíj körül zajlik: a Gazprom a 2008-ban fizetett 179,5 dollár után idén 250 dolláros kedvezményes árat szabott a piaci árakra való áttérés jegyében, de az ukrán importőr Naftohaz 235 rubelt ajánl ezer köbméterenként, míg Viktor Juscsenko ukrán elnök 204-210 dollárt tartana elfogadhatónak, továbbá a Gazprom 1,7 dollárt fizetne tranzitdíjként (a tavalyi 1 dollár után), Ukrajna viszont 1,8 dollárt követel. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója azzal fenyegetőzött, hogy ha nincs szerződés, piaci áron, vagyis mintegy 419 dollárért fogják idén adni Ukrajnának a gázt. December végén a viszály a több mint kétmilliárd dolláros ukrán gázadósság miatt tört ki, de Kijev állítása szerint december 31-én a teljes összeget átutalta, ezzel szemben az orosz fél szerint 614 millió dollárral kevesebb érkezett meg, s a Gazprom szerint a teljes adósság megfizetése híján nem is jöhet létre a 2009-re szóló új szerződés. (Ukrajna nem akarja kifizetni a felszámolt, közel 500 millió dolláros késedelmi díjat, s ezt a követelést jogi úton szándékozik megtámadni.) Ukrajnában nincs hiány gázból, de ezt az illetékesek azzal indokolják, hogy az ország a fűtési szezon végéig, vagyis április 30-ig elegendő tartalékkal rendelkezik. Megoldásra egyelőre nincs kilátás, de az ukrán fél továbbra is hangoztatja, hogy a pravoszláv karácsonyra – január 7-re – meg lehet kötni a szerződést.