Román–magyar pengeváltás az autonómia ügyében

Román-magyar diplomáciai pengeváltást eredményezett Titus Corlăţean Budapest elleni virulens támadása. A román diplomácia vezetője a Hargita megyei Marosfőn rendezett román szabadegyetemen a magyar-román alapszerződés megsértésének minősítette magyarországi döntéshozóknak az etnikai autonómiát támogató nyilatkozatait.

„A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat, vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nem egyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelenthetik\" – idézte a külügyminisztert az MTI.

Corlăţean szerint politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az „úgynevezett Székelyföld autonómiája mesterséges témájának\" felvetése a magyarországi döntéshozók részéről. „A mindkét fél által elfogadott alapszerződés 15. cikkelye és melléklete azt szögezi le összefoglalva, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadjuk el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat\" – érvelt a szociáldemokrata politikus.

A külhoni, valamint a székelyföldi románok helyzetére fókuszáló szabadegyetemen Corlăţean utalt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tett kijelentésére is, miszerint az elmúlt években nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek, de román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája.

A román külügyminiszter azt mondta: a tisztelet elsősorban az 1996-ban aláírt magyar-román alapszerződés tiszteletben tartását jelenti. Marosfőn az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetéről is kérdezték a külügyminisztert. Bár a jogszabály szövegét a szövetség még nem hozta nyilvánosságra, a fórum résztvevői tudni vélték, hogy abban olyan rendelkezés szerepel, miszerint azok, akiknek nem felel meg autonómia, a statútum elfogadásától számított fél éven belül kérhetik átköltöztetésüket.

„Nem láttam egy végleges, írott formáját az etnikai alapú területi autonómiáról szóló tervezetnek, és nagy érdeklődéssel várom, hogy pontosabban megismerhessem ezeket az elképzeléseket. De hogy román etnikumú román állampolgárokat arra kötelezzenek, hogy elköltözzenek, az teljességgel elfogadhatatlan. Ilyesmiről beszélni sem érdemes, ez olyan szélsőséges elképzelés, aminek nincs mit keresnie egy demokratikus társadalomban\" – hangsúlyozta Corlăţean a szabadegyetemen, amelynek résztvevői felhívást intéztek Románia államfőjéhez, kormányához és parlamentjéhez, amelyben határozott állásfoglalást sürgetnek a székelyföldi autonómiatörekvések ügyében.

A magyar diplomácia azonban úgy véli, az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé.

Nagy Anna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője az MTI-nek Corlăţean szavaira reagálva elmondta: Magyarország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek. „Martonyi János korábbi külügyminiszter például tavaly márciusi bukaresti látogatása alkalmával is kifejtette ezt az álláspontot\" – emlékeztetett, hangsúlyozva: az autonómia kérdésében „a román kormány nem Magyarországgal vitatkozik, hanem a saját állampolgáraival\".

A szóvivő szerint történelmi példák is azt mutatják, hogy az autonómia kivívásához szükség van az anyaország támogatására. Nagy Anna hozzátette: a magyar kezdeményezések nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt\". A román külügy Budapest válaszát sem hagyta annyiban, és pénteken este szóvivője útján reagált. Brânduşa Predescu leszögezte: ami Romániának a saját állampolgáraihoz fűződő viszonyát illeti, az nem tartozik semmilyen más országra, ideértve Magyarországot is.