Ponta 10 százalékkal előzi meg Johannist

A Traian Băsescu leköszönő államfőhöz közel álló Népi Mozgalom Párt (PMP) jelöltje, Elena Udrea a negyedik 5,18 százalékkal, míg őt egy másik jobbközép jelölt, Monica Macovei volt demokrata-liberális EP-képviselő követi 4,46 százalékkal.

A magyar–magyar versenyt az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor nyerte meg, ő 327 918 szavazattal 3,50, míg Szilágyi Zsolt, az EMNP jelöltje 52 809 vokssal 0,56 százalékot kapott. Öt éve, amikor Kelemen volt az egyedüli magyar jelölt, összesen 372 764-en szavaztak rá, ami a voksok 3,83 százalékát jelentette. (Az EMNP képviselőházi jelöltjeire a 2012-es parlamenti választáson mintegy 48 ezren, szenátorjelöltjeire 58 ezren voksoltak).

Az eredmények azt mutatják, hogy az erdélyi, partiumi és bánsági megyékben Johannis, a Kárpátokon túli területeken viszont Ponta győzött.

A részvételi arány 53,16 százalékos volt, ami kicsivel kevesebb az öt évvel ezelőtti 54,37 százaléknál. A Központi Választási iroda (BEC) szerint külföldön 161 ezren voksoltak.

Városon 51,64, vidéken 53,21 százalékos volt a részvétel. A legjobban a déli megyék teljesítettek: az élen Ilfov áll 65,38 százalékos részvételi aránnyal, a második Szeben 58,57-tel. A további sorrend: Olt (58,28), Teleorman (57,20), Prahova 56,44). A sereghajtók: Szatmár (42,81), Kovászna (43,12), Máramaros (43,39), Hargita (44,06), Vaslui (45,84).

Ponta köszöni a bizalmat, Johannis a jogállamot szavatolná

Az urnazárást követően az első helyen végzett Victor Ponta közölte, büszke arra, hogy sokan bíztak politikai programjában, a második forduló előtti kéthetes kampány során pedig mindenkit meg kíván szólítani, mivel minden polgárért felelősséget érez. Egyben bejelentette: a kampány második hetében televíziós vitákra hívja ki Johannist.

1. Victor Ponta                       40,33     3 771 422

2. Klaus Johannis                 30,44     2 846 227

3. C. Popescu Tăriceanu      5,40         504 880

4. Elena Udrea                        5,18         484 397

5. Monica Macovei                 4,46        417 865

6. Dan Diaconescu                 3,99        373 944

7. Corneliu Vadim Tudor       3,66        343 016

8. Kelemen Hunor                   3,50        327 918

9. Teodor Meleşcanu             1,11        102 936

10. Szilágyi Zsolt                      0,58          52 809

11. Gheorghe Funar               0,48          44 932

12. William Brânză                   0,45         42 640

13. Constantin Rotaru            0,30          28 414

14. Mircea Amariţei                  0,08           7 794

Klaus Johannis nagyon jónak nevezte az általa elért eredményt, ami szerinte annak a jele, hogy elkezdődött a változás. Leszögezte: a versenyben maradt jelöltek közül ő az egyetlen, aki szavatolja az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot. Kijelentette, két választás van: a jól végzett munka, a normalitás Romániája és a rosszul végzett munka, a botrány és a hazugság Romániája között választhatnak az emberek.

Călin Popescu Tăriceanu úgy fogalmazott: a rá leadott voksok kötelezettséget rónak rá, így pártja, a Reform-Liberális Párt (PLR) vezetőivel megvitatják, kit támogassanak a második fordulóban. Mint ismeretes, Tăriceanu azt követően lépett ki a PNL-ből, hogy az felrúgta a PSD-vel kötött koalíciót, és az együttműködés folytatását szorgalmazza. Ezt honorálva a PSD támogatta megválasztását a szenátus elnökévé.

A negyedik helyezett Elena Udrea urnazáráskor még az exit pollok nyomán abban a tudatban nyilatkozott, hogy harmadik helyezést ért el, és azt mondta: az általa elért eredmény a célkitűzés teljesítését jelenti, amely annak ellenére is sikerült, hogy ez volt az elmúlt 25 év legnehezebb kampánya. A helyezés miatt Cristian Preda, a párt alelnöke lemondásra szólította Udreát, a pártot pedig arra, hogy a második fordulóban Johannist támogassa.

Az ötödik helyezett Monica Macovei volt igazságügy-miniszter az urnazárás után – amikor az exit pollok a valósnál jobb eredményt mutattak számára – azt mondta: létrejött a harmadik politikai pólus Romániában. Úgy fogalmazott, elkezdődik „a becsületes emberek forradalma”, és maga mellé hívott mindenkit, aki részt venne egy olyan új oldal építésében, amely az igazságot, az igazságosságot, a méltóságot és a becsületességet képviseli.

Ki kit támogat?

A továbbiakban várhatóan intenzív tárgyalások kezdődnek arról, hogy a küzdelemből kiesett jelöltek a két továbbjutó közül kit támogatnak.

A PSD-vel koalícióban kormányzó RMDSZ minden bizonnyal csütörtökön dönt arról, hogy az államelnök-választás második fordulójában melyik jelölt támogatását javasolja a romániai magyar közösség számára – jelentette ki hétfőn Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. 

„Az elmúlt órákban a médiában felröppentek bizonyos hírek, amelyek szerint az RMDSZ ezt a döntést már meghozta. Mi ezektől a híresztelésektől elhatárolódunk, és hangsúlyozzuk, hogy csütörtökön döntünk e kérdésben, amikor is a Szövetségi Elnökség, majd ezt követően a Szövetségi Állandó Tanács e témában ülésezik” – szögezte le a szövetség főtitkára.

Mint elmondta, egy kisebbségi közösséget képviselő szervezet nem engedheti meg magának, hogy érzelmi alapon hozza meg ezt a döntést. „Először elemeznünk kell a lehetőségeket, illetve a két jelölt ajánlatát, és csak ezután hozzuk meg racionális döntésünket\" – hangsúlyozta Kovács Péter.

Frunda György, Victor Ponta tiszteletbeli kisebbségügyi tanácsadója szerint a magyarok jelentős része nem megy majd el a második fordulóban szavazni, akik azonban elmennek, inkább Pontát támogatnák, mivel a PSD akkor is a helyén hagyott néhány magyar államtitkárt, amikor az RMDSZ nem volt kormányon, Johannis viszont csalódást okozott, hiszen elvetette az autonómiát.

Liviu Dragnea, a PSD ügyvezető elnöke szerint tárgyalások kezdődnek arról, hogy Tăriceanu pártját is bevonják a kormánykoalícióba. A koalíción belül ma tárgyalnak a további stratégiáról.

Botrány a külföldi voksolás akadályozása miatt

Botrányok tarkították a külföldi voksolást, a külföldi szavazókörök előtt ugyanis hatalmas sorok kígyóztak, így az este kilenc órás urnazáráskor még rengetegen voltak, akik szerettek volna szavazni, de nem élhettek a jogukkal. Ez óriási felháborodást váltott ki, a szavazás időpontjának kitolását követelték, amit azonban a BEC nem tett meg, a külügyminisztérium pedig közleményben állt ki a választási hatóság döntése mellett.

Ennek nyomán spontán tüntetések robbantak ki a szavazóköröknek otthont adó külképviseletek előtt – Londonban mintegy ezren tüntettek -, a párizsi román nagykövetségre pedig több tucatnyi voksolni akaró román állampolgár szabályosan betört, hogy élhessen szavazati jogával. Botrány volt a németországi, az olaszországi és a spanyolországi külképviseleteken is.

A londoni tüntetők Victor Ponta miniszterelnököt szidták, és Titus Corlăţean külügyminiszter lemondását követelték. Tüntettek a külügyminisztérium bukaresti épülete előtt is a külföldön élő román állampolgárok szavazati lehetőségeinek korlátozása miatt, és Victor Ponta miniszterelnök, valamint Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes elleni jelszavakat kiabáltak. Hasonló utcai megmozdulás volt Kolozsváron is.

Ion Jinga londoni román nagykövet azzal indokolta a nehézkes ügymenetet, hogy a 11 nagy-britanniai szavazókörben nem volt megfelelő a személyzet létszáma: bár heten kellett volna lenniük, volt, ahol csak négyen-öten jelentek meg, miközben több százan akartak szavazati jogukkal élni.

Párizsban Bogdan Mazuru nagykövet vitába bonyolódott a szavazni vágyó tömeggel, mivel kijelentette: törvényt sértenek azáltal, hogy behatoltak a külképviseletre. A polgárok viszont azzal vágtak vissza, hogy a törvény értelmében aki 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodik, az szavazhat, vagyis a követség sért törvényt.

Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes ugyanakkor védelmébe vette a román hatóságokat, mondván: a külügyi tárca jól végezte a dolgát, hiszen több külföldi helyszínen lehetett szavazni, mint a korábbi választásokon. Dragnea amúgy azt állította, hogy a PSD megnyerte a Moldovai Köztársaságban a választást, ami precedens nélküli, és szimbolikus értékkel bír.

Megszólalt az ügyben Traian Băsescu államfő is, aki szerint a külföldi voksolás során súlyos hiányosságok voltak tapasztalhatóak, ezért a külügyminiszter és Bogdan Stanoevici határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszter lemondását követelte. Victor Ponta hétfőn a külügyminiszterrel folytatott tárgyalás után kijelentette: megengedhetetlen, hogy valaki ne tudjon élni alkotmányos jogával, és biztosította a külhoni románokat, hogy a második fordulóban mindenki tud majd szavazni, aki akar.

Miniszteri biztos: az esélyeseknek nem volt pozitív üzenetük az erdélyi magyarságnak

Grezsa István miniszteri biztos szerint a romániai elnökválasztáson esélyes román jelölteknek nem igazán volt pozitív üzenetük a kampány során az erdélyi magyarság számára. A miniszteri biztos erről a budapesti Magyarság Házában rendezett, a vasárnapi romániai voksolás első fordulóját értékelő eseményen beszélt hétfőn. Grezsa István – akinek a nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálása és támogatása is feladata – sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a magyarok által lakott megyékben alacsony volt a részvétel. Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa a részvételi arányok folyamatos csökkenése mellett a magyar jelöltekre leadott szavazatok meredek csökkenését emelte ki.