Fotó: Agerpres
2011. október 11., 07:432011. október 11., 07:43
A katonai szövetség vezetője erről a bukaresti törvényhozás épületében beszélt, ahol a NATO Parlamenti Közgyűlésének pénteken kezdődött, és tegnap zárult tanácskozásán szólalt fel. „Örvendetes, hogy Törökország, Románia, Lengyelország és Spanyolország bejelentette, hajlandó befogadni a rakétavédelmi rendszer elemeit, és remélem, a chicagói NATO-csúcsig hátra lévő néhány hónapban több hasonló bejelentést is hallunk majd” – hangoztatta Rasmussen. A főtitkár szerint a tagállamok beleegyezése a szövetségben meglévő elkötelezettség és szolidaritás bizonyítéka. Rasmussen szerint jelenleg több mint harminc olyan entitás létezik világszerte, amely olyan technológiával rendelkezik, amely fenyegetést jelenthet. „A fenyegetés létezik” – szögezte le. Azt is elmondta, a NATO célja, hogy minél szorosabb együttműködés valósuljon meg a rakétavédelem kapcsán a tagállamok között, és Oroszországgal is javítani kívánják a viszonyt a téma kapcsán.
Afganisztánra vonatkozóan kifejtette, 2014-ig tartó partnerség kialakítására törekszenek a közel-keleti ország stabilitása érdekében. Romániát mintaszerű szövetségesnek nevezte, emlékeztetve, hogy az ország már azelőtt is részt vett az afganisztáni műveletekben, hogy a szövetség tagja lett volna. Azt is közölte, hogy a NATO 11-ről hétre csökkenti parancsnoki központjainak számát, a vezetői apparátus létszáma pedig 35 százalékkal csökken. Mint arról beszámoltunk, Hillary Clinton amerikai és Teodor Baconschi román külügyminiszter szeptember 13-án Washingtonban látta el kézjegyével azt a megállapodást, amelynek értelmében Románia a rakétapajzs részeként elfogórakéta-ütegeket fogad be.
A rakétákat a dél-olténiai Deveselu légi támaszponton helyezik el, és 2015-re állnak majd hadrendbe. Oroszország ugyanakkor ellenzi a tervet, mivel – ahogy ezt a hétvégén Bukarestben jelen levő egyik orosz politikus is megismételte – attól tart, hogy a rakétapajzs az orosz stratégiai elrettentő potenciál csökkentését szolgálja. Washington szerint ugyanakkor a védelmi rendszer a Közel-Keletről érkező esetleges támadás kivédésére szolgál.
A rakétapajzsról szólt Traian Băsescu román államfő is a parlamenti közgyűlésen megtartott tegnapi beszédében. Az elnök leszögezte: a rakétapajzs Romániába telepítendő elemei védelmi célokat szolgálnak, ezért az együttműködésre való hajlandóság hiányának jeleként minősítette azon spekulációkat, amelyek kétségbe vonják Románia jóhiszeműségét. Mint kifejtette, mivel Románia rakéták elleni védelmét eddig senki sem szavatolta, kötelessége szövetségeseivel partnerségben magának biztosítania azt. A NATO-főtitkárral folytatott délutáni tárgyalást követően az államfő arról beszélt: Románia nem élvezheti a biztonsági rendszer nyújtotta előnyöket anélkül, hogy részt venne a szövetség munkájában. A találkozót követően Rasmussen elmondta: a NATO-nak meg kell találnia a helyes utat az intelligens védelem és a kevesebb védelem elvei között.
Traian Băsescu egyéb, az ország NATO-szerepvállalásával kapcsolatos témákról is szót ejtett. Mint elmondta, Románia folytatja részvételét a NATO koszovói békefenntartó miszsziójában, a KFOR-ban, ugyanakkor továbbra sem hajlandó elismerni az egykori szerb tartomány függetlenségét, amíg Belgrád és Pristina nem jut megegyezésre. Karl Lamers, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke még a rendezvény pénteki nyitónapján szólt arról, hogy a katonai szövetségnek folytatnia kell koszovói tevékenységét, ha az a térség stabilitását eredményezi. (Lamerst egyébként tegnap újraválasztották tisztségébe.) A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ugyanakkor még szeptember 26-án úgy döntött, hogy az Európai Unió koszovói missziójában, az EULEX-ben már nem folytatja Románia a tevékenységét. A döntés értelmében fokozatosan vonják ki a néhány éve függetlenné vált országból az ott szolgáló 178 csendőrt és rendőrt.
Az államfő azt is közölte, hogy Románia továbbra is részt vesz az afganisztáni béketeremtésben és újjáépítésben, az ott állomásozó csapatok létszámának módosításáról pedig az ottani fejlemények függvényében dönt.
Băsescu tegnap a transznisztriai helyzetre is kitért, leszögezve: Románia a Moldovai Köztársaság területi egysége mellett foglal állást, és felszólított azon nemzetközi vállalás betartására, miszerint kivonják a szakadár moldáv tartományban állomásozó idegen csapatokat. Mint ismeretes, a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Transznisztria és Moldova közötti fegyveres konfliktus megfékezésére orosz csapatok érkeztek a térségbe.
| Nem fog jót tenni a térség stabilitásának, ha a NATO beindítja európai rakétavédelmét – hangsúlyozta Nyikolaj Makarov hadseregtábornok, orosz vezérkari főnök tegnap Moszkvában. Makarov hadseregtábornok James Stavridis tengernaggyal, a NATO egyesített európai fegyveres erőinek főparancsnokával tárgyalt, s ezt követően újságírók előtt kijelentette: a megbeszélést kedvezőnek ítéli abból a szempontból, hogy Stavridis tengernagy meghallgatta az orosz fél európai rakétavédelemmel kapcsolatos kérdéseit, problémáit, és folytatódni fog a kölcsönös bizalom megerősítését szolgáló munka. Makarov elmondta: megkülönböztetett figyelmet szenteltek az európai rakétavédelem kérdéseinek, és „Moszkva még egyszer rámutatott: noha a rakétavédelem megteremtéséről beszélnek, annak telepítése javában folyik”. „A NATO egyoldalú lépései nem növelik a régió biztonságát és stabilitását” – hangoztatta az orosz vezérkari főnök. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem támogatják a tavasszal felbomlott bukaresti kormánykoalíció pártjai Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szakértői kabinet megalakítására vonatkozó elképzelését. Az RMDSZ szóvivője szerint egy ilyen kormány nehezen tudna parlamenti többséget szerezni.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nem érti Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Látogatottsági adatok