A két kormányalakulat be is tartotta ígéretét: Emil Boc kijelölt kormányfő, a PDL és Mircea Geoană, a PSD elnöke a hétvégén bejelentették, hogy felkérték Cătălin Predoiut, a leköszönő Tăriceanu-kormány ez év februárja óta hivatalban levő, nemzeti liberális párti (PNL) igazságügy-miniszterét, a továbbiakban is ő töltse be a tisztséget.
A két politikus szerint ez a megoldás a legjobb az igazságügyi reform folytatása szempontjából, mivel Predoiu személye nemzetközi szinten is garanciát jelent arra, hogy a tárca professzionális és a politikától független irányítás alatt áll. „Predoiu garanciát jelent arra, hogy folytatódik az igazságügyi reform, 2009 júliusától az EU beszünteti az igazságügyi rendszer megfigyelését, és Románia az igazságügy terén is teljes jogú uniós taggá válik. Nem utolsósorban olyan személyre volt szükség, aki képes biztosítani a folytonosságot a tárca élén, beleértve a polgári és a büntető törvénykönyv módosításának befejezését” – mutatott rá Emil Boc. Geoană szerint a legjobb eljárás a folytonosság megtartása volt, és Predoiu hozzáértése, szakértelme és brüsszeli kapcsolatai alapján megérdemli a bizalmat. Hangsúlyozta, az igazságügyi reformnak nem csupán a korrupció elleni harcban kell kimerülnie, hanem abban is, hogy a jogbiztonságot az egyszerű állampolgárokra is kiterjesztik. Rámutatott, a legfontosabb feladat, hogy végre a parlament elé kerüljön a polgári és a büntető törvénykönyv mai igényekhez igazított változata, hogy az ország megszabaduljon attól a szégyentől, hogy továbbra is megfigyelés alatt tartják.
Predoiu egyébként a bejelentést követően közölte, felfüggeszti liberális párti tagságát. Călin Popescu-Tăriceanu leköszönő kormányfő, a PNL elnöke árulásnak nevezte Predoiu hajlandóságát arra, hogy a PDL–PSD-kormányban is igazságügyi miniszterként dolgozzon. A miniszterelnök blogján úgy fogalmazott: Predoiu döntése kiábrándító és meglepő, mivel a miniszter elfogadta, hogy egy olyan kormányban tevékenykedjen tovább, amelynek programja jelentősen eltér a PNL-étől. Tăriceanuval ellentétben Laura Codruţa Kövesi legfőbb ügyész kedvező fejleménynek tartja Cătălin Predoiu jelölését az igazságügyi miniszteri tisztségre. „Ez egy jó hír, mivel Predoiu már ismeri az általa vezetett intézmény problémáit, és remélem, hogy januártól jóval gyorsabban történnek majd a kedvező változások” – fogalmazott a legfőbb ügyész. Predoiu szombati meghallgatásán az igazságügyi, illetve az emberjogi és kisebbségügyi szaktestületek előtt leszögezte: az új kormány igazságügyi minisztériumának legfőbb prioritásai a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás, a polgári törvénykönyv és a vonatkozó perrendtartás elfogadása, a szaktárca átszervezése, ezek nyomán pedig az Európai Bizottság által alkalmazott monitorozás megszüntetése.
A szombati bizottsági meghallgatásokon egyébként számos kérdés fölmerült. Cristian Diaconescu kijelölt külügyminiszter a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságainak tagjai előtt elmondta, a magyar–román közös kormányülések a jövőben is folytatódhatnak, amennyiben hatékonynak bizonyulnak. A politikus kiemelte bizonyos szimbolikus lépések hozzájárulását a nézeteltérések elsimításához. Rámutatott: az európai integrációs folyamat során Magyarország bizonyult Románia legjobb szomszédjának. Kifejtette, a két ország közötti kapcsolatok létfontosságúak, és Románia érdeke is, hogy működő kapcsolatokat tartson fenn Magyarországgal. Kifejtette, a külügyminisztériumnak együtt kell működnie az államfővel, aki hivatalosan meghatározza az ország külpolitikáját. Radu Berceanu kijelölt közlekedési miniszter kifejtette, javasolni kívánja a Bechtelnek, hogy fejezze be az észak-erdélyi autópálya már megkezdett szakaszait, a többi szakaszra pedig írjanak ki pályázatot. George Pogea pénzügyminiszter szerint a kormány azon célja, hogy az új technológiába visszaforgatott profit adójának megszüntetése bátorítóan hat a vállalkozókra, elejét veheti a termelési kapacitások kivonásának az országból. A szombati meghallgatások nyomán a szakbizottságok a Boc-kabinet mind a 20 tagjának nagy többséggel bizalmat szavaztak, így a mai parlamenti voksoláson várhatóan meg is szavazzák az új kormányt.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.