Politikum és igazságügy

Az államfõ beszédében úgy értékelte: 2007 egy rendkívülien nehéz év volt az ügyészek számára, mivel a parlament több olyan jogszabályt is jóváhagyott, amelyek akadályozták az intézmény mûködését, hozzájárulva ahhoz, hogy több jelentõs gazdasági bûncselekmény gyanúsítottja megússza a felelõsségre vonást. Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy a politikai körök nyomása mellett sok esetben az ügyészek szakmai felkészültsége sem megfelelõ. Bãsescu szerint a bírákat is felelõsség terheli, mert nekik is feladatuk lenne, hogy az ügyészek által elkövetett hibákat észrevegyék és orvosolják. Az ügyészek képzettségét illetõen az államfõ kitért arra, hogy sok esetben olyan emberek kerülnek a rendszerbe, akik ügyvédként vagy közjegyzõként elbuktak, és most ügyészi nyugdíjat szeretnének. „Meg kell akadályozni, hogy a szakmai téren sikertelen személyek bekerülhessenek az igazságszolgáltatás elitjébe\" – vélte Bãsescu. Az államfõ emellett felkérte az igazságügyi tárca vezetõjét, hogy többé ne jelöljenek ügyészeket kormányzati tisztségekre, mivel ezáltal azok politikai befolyás alá kerülnek. Az elnök szerint ez a megoldás arra, hogy elhatárolódjanak a végrehajtó hatalomtól, ami viszont nem feltételezi kapcsolataik megszakítását a kormánnyal.

Az államfõ az Országos Korrupcióellenes Fõosztálynak (DNA) is üzent, kérve az ügyészeket, hogy módot találjanak arra, hogy a DNA-vizsgálatok ne „médiacirkusz\" közepette folyjanak. „A politikusok ellen folyó vizsgálatokat a sajtó részvétele nélkül kell lefolytatni, mindaddig, amíg az ügyészek meg nem gyõzõdnek az érintett bûnösségérõl vagy ártatlanságáról\" – vélte Bãsescu. Hozzátette: ezek a közszereplõk arra használják a saját befolyásukat, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kapjon az ügyük. Sok esetben pedig a tévesen közzétett információk az igazságszolgáltatás hitelességét rontják. Az államfõ Omar Hajszam esetét hozta fel példaként, akinek szökését a média egészen más formában tálalta, mint az a nyomozati dokumentumokban állt. „Ebben az esetben is a politikum és a média nyomása érvényesül, amellyel az a céljuk, hogy a rendszer hitelességét támadják, de önöknek nem szabad engedniük ezeknek a próbálkozásoknak\" – magyarázta az elnök. Bãsescu mellett Laura Codruþa Kövesi, Románia fõügyésze is bírálta az intézményt, elsõsorban a Legfelsõ Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) támadva. A fõügyész úgy vélte, a tanácsnak meg kell válnia a szakmailag nem megfelelõ ügyészektõl. „Elfogadhatatlan, hogy egy ügyész éveken át megoldatlanul hagyjon egy ügyet, és a CSM ne lépjen fel ellene\" – hangoztatta Kövesi. A fõügyész kitért ugyanakkor a szakemberhiányra: az ügyészekre háruló emberpróbáló feladat miatt fordulhat elõ, hogy az ügyeket nem sikerül idõben vagy megfelelõen rendezni.