Fotó: Facebook/Partidul Naţional Liberal
Politikai részrehajlással, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) „utasításainak” végrehajtásával vádolta Ludovic Orban miniszterelnök az alkotmánybíróságot, a testület és a PSD azonban a jogállamiság elleni támadásként elutasította a vádakat.
2020. október 16., 15:042020. október 16., 15:04
Orban egy csütörtök esti televíziós interjúban kommentálta azt, hogy az alkotmánybíróság elutasította a kormány óvását, és alkotmányosnak minősítette azt a törvénytervezetet, amely szerint nem a kormány, hanem a parlament írja ki a parlamenti választásokat.
A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségét is betöltő kormányfő szerint az alkotmánybíróság jogi „bűvészkedéssel”, az alkotmány megsértésével hozta meg döntését, és
„Ez tűrhetetlen, meg kell változtatni az alkotmánybíróság összetételét, meg kell tisztítani a testületet a pártbürokratáktól, oda csak tapasztalt bírákat szabad beengedni” – vélekedett a kormányfő, arra utalva, hogy a román alkotmánybíróság tagjait részben a mindenkori parlamenti többség, részben az államfő jelöli, jelenlegi elnöke, Valer Dorneanu pedig a PSD politikusaként korábban a román parlament házelnöke volt.
Az alkotmánybíróság elnöke úgy értékelte: egyetlen európai ország miniszterelnöke sem enged meg magának ilyen „alpári” hangot a jogállamiságot védelmező egyik legfontosabb intézménnyel szemben.
Dorneanu felidézte:
Marcel Ciolacu házelnök, a PSD elnöke szerint a kormányfő a demokráciát veszélyezteti, a jogállamiságot támadja és „kirohanása” csak azzal magyarázható, hogy „magának akar minden hatalmat”. Ciolacu megjegyezte: az alkotmánybíróság tagjait más demokratikus államokban is a polgárok megbízatását élvező parlament választja.
A törvénytervezetet mindmáig nem hirdette ki a jobboldali államfő. Klaus Iohannis nyáron alkotmányossági normakontrollt kért arra hivatkozva, hogy a parlament nem hosszabbíthatja meg saját mandátumát: ennek az óvásnak az elutasítását kommentálta a kormányfő.
Mivel az alkotmánybíróság nem hozta meg idejében döntését, a kormány a hatályos régi törvény szerint december 6-ára tűzte ki a parlamenti választások időpontját. A 2016-ban választott parlament mandátuma december 20-án jár le, a PSD azonban a járványhelyzetre és az alkotmánybíróság vitatott döntésére hivatkozva – az alaptörvény által megengedett legkésőbbi időpontra – jövő év márciusáig szeretné elnapolni a választásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Szeptember közepétől emelkedik a járművezetői engedély, a forgalmi engedély és az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiállításának díja Romániában.
Jelentősen eltér, hogy Románia különböző városaiban mennyit fizetnek a fogyasztók a víz- és a csatornahasználatért. A két szolgáltatás együttes köbméterenkénti ára egyes településeken alig haladja meg a 15 lejt, máshol viszont megközelíti a 26 lejt.
Miközben Nicușor Dan államfő a napokban – várhatóan már kedden – újabb egyeztetést kezd a pártok képviselőivel egy új, teljes jogkörű kormány megalakításáról, a pártok vezetői a saját stratégiájukról egyeztetnek.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!