
Fotó: Presidency.ro
Ötezer lejes pénzbírsággal sújtotta Klaus Iohannis román államelnököt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az „Erdély kiárusításáról” tett nyilatkozata miatt. A szerdán közzétett határozatot az államfő „nyilvánvalóan politikainak” tartja, és megfellebbezi a közigazgatási bíróságon.
2020. május 20., 13:282020. május 20., 13:28
2020. május 20., 18:292020. május 20., 18:29
Az Asztalos Csaba vezette testület egy ellenszavazat mellett úgy ítélte meg, hogy az államfő kijelentése hátrányos megkülönböztetésnek minősül, és sérti az etnikai/nemzetiségi hovatartozáson alapuló emberi méltósághoz való jogot. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek elmondta: ilyen esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami intézmény megállapította a kihágást. „Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy kell megtegye, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet” – jelentette ki a CNCD elnöke.
A bukaresti elnöki hivatal a diszkriminációellenes tanács határozatára úgy reagált: Iohannis tudomásul vette a döntést. Az államelnök azonban „teljességgel politikainak” nevezte a bírságról szóló ítéletet, és megfellebbezi az erről szóló döntést a közigazgatási bíróságon.
A román elnök kijelentése ügyében a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdett vizsgálódni az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), amelyhez ugyanakkor az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is panasszal fordult a kijelentés miatt. Iohannis április 29-én azzal kapcsolatban mondott televíziós beszédet a bukaresti Cotroceni-palotában, hogy a román parlament alsóháza nem sokkal korábban hallgatólagosan elfogadta Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet két magyar képviselő, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt nyújtott be tavaly decemberben és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.
„Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért Orbán Viktor, a budapesti vezető cserébe ezért a megegyezésért?” – intézte a szónoki kérdést Marcel Ciolacunak, a PSD elnökének, a „jó napot” köszöntést magyarul mondva. Az államfő beszédében kijelentette: míg a román hatóságok a világjárvány ellen küzdenek, a PSD „a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Az államfő televíziós nyilatkozatában észbontónak találta, hogy hova jutott a PSD, és milyen megállapodások köttetnek a román parlamentben.
Iohannis kirohanását szinte valamennyi politikai párt, valamint román politikus bírálta, kivéve a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőit. Marcel Ciolacu PSD-elnök reagálásában olyan alávaló megnyilvánulásnak minősítette az államfő nyilatkozatát, amelyik teljes mértékben diszkvalifikálja őt az elnöki tisztségben. Iohannis állásfoglalását követően a szenátus elutasította a Székelyföld területi autonómiáját célzó törvénytervezetet.
Heves bírálatokkal illették magyarellenes kirohanása miatt magyarországi kormányzati illetékesek is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt kérte Klaus Iohannistól, hogy adjon több tiszteletet a magyaroknak, a Fidesz pedig ugyancsak határozottan elítélte a román államelnök magyarellenes nyilatkozatát, felszólítva, hogy kérjen bocsánatot a magyaroktól. Orbán Viktor kormányfő úgy fogalmazott: értetlenséggel figyeli a történteket, mert ilyen mondatokat „a legrosszabb antidemokratikus, zavaros időszakokban sem hallottunk Romániából”. „Várok egy kicsit, hogy letisztuljon a helyzet, és megértsük, mi történt. (...) Ha persze rákényszerülünk, majd felvesszük a kesztyűt, de most nem javaslom, hogy az elénk dobott kesztyűért lehajoljunk” – mondta a miniszterelnök május elsején, jelezve: nem tudni, provokációról, „balesetről” vagy egy hosszabb távú román nemzetstratégia első mozzanatairól van-e szó.
Kelemen Hunor szerdán az államfőre kiszabott bírságot, valamint Iohannis óvását úgy értékelte: Iohannis kettős mércét alkalmaz, hiszen akkor elégedett volt a CNCD-vel, amikor a testület őt és – az általa korábban vezetett – német kisebbségi szervezetet védte meg egy nacionalista támadással szemben. Az RMDSZ elnöke rámutatott: a diszkriminációellenes tanács elsöprő többséggel kimondta, hogy az államfő hibázott, diszkriminált, megsértette egy etnikai közösség méltóságát. „Klaus Iohannisnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie egy hónappal korábbi megalapozatlan, sértő kijelentéséért” – szögezte le az RMDSZ elnöke.

Marcel Ciolacu véleménye szerint Klaus Iohannisnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie, és meg kell ígérnie a románoknak, hogy többé nem próbálja meg olyan témákkal életben tartani a pártját, amelyek méltatlanok egy európai államfőhöz.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) kormányra kellene kerülnie – jelentette ki pénteken Gheorghe Falcă, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, a párt alelnöke.
Kihallgatásra beidézte pénteken reggelre az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) jászvásári kirendeltsége Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnököt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét.
A videójátékok világa 2026-ban elképesztő ütemben fejlődik, az új generációs grafikai motorok, a valós idejű sugárkövetés (ray tracing) és az mesterséges intelligenciával támogatott képfrissítési technológiák mind új szintre emelték a vizuális élményt.
Újabb drón csapódhatott be Románia területén péntekre virradóra, ugyanakkor a légvédelmi radarok nem jelezték idegen repülő tárgya berepülését az ország légterébe.
A legfrissebb adatok szerint Románia lakossága egyelőre még fiatalabbnak számít az uniós átlagnál, a számok azonban azt mutatják: az ország gyorsabban öregszik, mint Európa, ma száz fiatalra 136 idős jut.
Nem olcsó mulatság Romániában betegnek lenni: ha orvoshoz kell menni, az embereknek továbbra is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk – világít rá a Közgazdaságtudományi Akadémia Transzparencia a román egészségügyi rendszer pénzügyeiben című jelentése.
Nicușor Dan államfő közölte, az elnöki hivatal ígéretéhez híven előbb-utóbb közzé teszi a jelentést a 2024-es elnökválasztás eredményének érvénytelenítéséről.
Miután a parlament szerdán nem szavazott bizalmat a Siegfried Mureșan vezette kormánynak, Kelemen Hunor „felmelegítette” korábbi javaslatát, miszerint a politikai patthelyzet áthidalása érdekében köztisztviselőkből álló kormányt kellene alakítani.
Nicuşor Dan elnök szintén szerdán este bejelentette, hogy a következő egyeztetéseken feltételként fogja szabni a pártoknak, hogy ne vonják be az AUR-t a kormányba.
Siegfried Mureșan kormánya azért nem kapta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatását a szerdai bizalmi szavazáson, mert a pártnak saját kormányzati ambíciói vannak – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző.
5 hozzászólás