Összeférhetetlenséget is felírnak Markó Attila „számlájára”

Összeféhetetlenséget állapított meg csütörtökön az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) Markó Attila volt RMDSZ-es parlamenti képviselő, a kormánynak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának korábbi államtitkári rangú vezetője esetében.

Az ANI szerint a jelenleg restitúciós ügyekhez kapcsolatos visszaélések miatt nemzetközi körözés alatt álló, vélhetően Budapesten tartózkodó volt honatya az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjeként négy szerződést és egy kiegészítő dokumentumot írt alá a kormányfőtitkársághoz tartozó hivatal, valamint a Romániai Magyar Jogászok Egyesülete között, amelynek ő maga is tagja volt.

A szerződések a jogászegyesület által kidolgozott projektek vissza nem térítendő finanszírozásáról szóltak. Azt is felróják neki, hogy a projekteket elbíráló bizottság elnökeként olyan dokumentumokat a szerződések alapjául szolgáló dokumentumokat írt alá.

Az ANI szerint Markó maga is haszonélvezője volt a projekteknek, mivel az egyesület tagjaként részt vett az etinumközi hivatal által finanszírozott szakmai képzéseken. A feddhetetlenségi ügynökség szerint ezzel megszegte a 161/2003-as törvényt, amely szerint a kormány tagjai és a kormánynak alárendelt intézmények munkatársai nem adhatnaak ki olyan jogszabályokat vagy rendeleteket, illetve nem vehetnek részt olyan döntésekben, amelyek nyomán ők maguk, házastársuk vagy valamely elsőfokú rokonuk anyagi haszonra tesz szert.Az ANI megállapítása ellen az érintett bíróságon fellebbezhet. Ha jogerőssé válna az elmarasztalás, három évig nem tölthetne be köztisztséget.

Markó Attila a Krónikának nyilatkozva mondvacsináltnak értékelte az ügyet. „Én egyszerű tag voltam-vagyok a jogászegyesületben, ez nem érdekkonfliktus. Az elnökségi tagság az lenne, de kinevezésemkor éppen azért mondtam le arról” – fogalmazott. „Ez is egy Romániára már jellemzővé vált kitalált dolog. Egy közönséges egyesületi tagság nem lehet érdekkonfliktus alapja, a törvények is egyesületi vezető tisztséghez kötik az összeférhetetlenséget vagy érdekkonfliktust. Miután minden évben törvény szerint benyújtottam vagyon- és érdeknyilatkozatomat, ez az ügy egy kicsit más érdeket sejtet” – mutatott rá Markó.

Mint ismeretes, Markó ellen tavaly májusban adott ki európai elfogatóparancsot adott ki egy román bíróság. A politikus ellen előbb országos körözést, majd az Interpolon keresztül nemzetközi körözést is kiadott a román rendőrség, miután a legfelsőbb bíróság jóváhagyta az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) indítványát, amelyben a volt honatya előzetes letartóztatásának jóváhagyását kérte. Markót tavaly április 29-e óta körözi a román rendőrség, ekkor érkezett meg ugyanis az elfogatóparancs a Kovászna megyei rendőr-főkapitányságra. A nyomozók Markó édesanyjától kapták meg a politikus mobilszámát, amelyen azonban nem válaszolt. Ezt követően adták ki ellene a nemzetközi körözést, majd most az európai elfogatóparancsot.

Mint ismert, Markót három rendbeli hivatali visszaéléssel vádolja a DNA, még abból az időszakból, amikor az országos restitúciós bizottság tagja volt. A korrupcióellenes ügyészek szerint a testület tagjai többszörösen túlértékelt ingatlanok után döntöttek kárpótlás kifizetéséről, 84 millió euróval károsítva meg az államkasszát. Markó még 2014 decemberében hagyta el az országot, és közölte: nem tér vissza, mivel a rá a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt kirótt hároméves felfüggesztett szabadságvesztés miatt nem tekinti jogállamnak Romániát. Leszögezte: nem érintett semmilyen korrupciós ügyben, és arról sem tudott, hogy a restitúciós testület más tagjai csúszópénz fejében hoztak volna törvénytelen döntéseket. Egyben arról beszélt: a magyar állam mellette áll, ezért abban bízik, hogy nem adják ki Romániának.