
Fotó: román külügyminisztérium
Archív fotókat és korabeli dokumentumokat bemutató kiállítással népszerűsíti a román külügyminisztérium június 4-ét, mint a „Trianoni Szerződés Napját”, arra a történelmi eseménnyel kapcsolatos törvényre hivatkozva, amelyet 2020-ban fogadott el a román parlament.
2023. május 31., 10:132023. május 31., 10:13
A külügyi tárca keddi közleményében azt írta: mindig hálával idézi fel az elődöknek a nemzeti célkitűzések megvalósulásáért tett külpolitikai erőfeszítéseit,
„A soknemzetiségű nagy birodalmak szétesésének körülményei között, a Woodrow Wilson amerikai elnök által 1918-ban meghirdetett elvek alapján a részt vevő államok (a párizsi békekonferencián) Európa békéjéről tárgyaltak, egyebek mellett önrendelkezési elvet ültetve gyakorlatba. Első alkalommal vették igénybe szakértők tudományos álláspontját olyan szakterületeken, mint a nemzetközi jog, történelem, statisztika, térképészet, lingvisztika, néprajz” – írta a rendezvény ismertetőjében a román külügyminisztérium, hozzátéve:
A kiállítást a szerdai megnyitó után később csak június 4-én, majd a gyermeknapot és ortodox pünkösdöt magában foglaló ötnapos hosszú hétvége után, június 6. és 9. között tekinthetik meg az érdeklődők előzetes előjegyzés alapján.
A bukaresti parlament 2020-ban, egy volt külügyminiszter, a szociáldemokrata Titus Corlățean kezdeményezésére nyilvánította a „trianoni szerződés napjává” június 4-ét Romániában.
„A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt visszatérését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte” – írta a törvénytervezet indoklásában a szociáldemokrata szenátor.
és úgy értékeli: a mai Európai Unióban elfogadhatatlan minden olyan próbálkozás, amely „a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul”.
A jogszabály szerint a „Trianoni Szerződés Napján” a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amihez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A törvény szerint a bukaresti kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.
Mint ismeretes, a május óta tartó politikai patthelyzet feloldására tett újabb kísérletként Nicușor Dan elnök hétfő este egy negyedik miniszterelnök-jelöltet is megnevezett Luca Niculescu külügyi államtitkár, volt párizsi nagykövet személyében.
Az RMDSZ a héten megbeszélést folytat Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel a leendő kormányprogramról.
Az előre hozott parlamenti választások szükségességéről beszélt Dominic Fritz, a kormánykoalícióban részt vevő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
A romániai kormányválság következményei egyre kézzelfoghatóbbá válnak a helyi önkormányzatok számára. A költségvetés-kiegészítés elmaradása miatt elapadtak a szociális ellátásokra, közszolgáltatásokra és folyamatban lévő beruházásokra szánt pénzek.
Luca Niculescu külügyi államtitkár, Nicușor Dan államfő negyedik miniszterelnök-jelöltje abból a szempontból előnnyel indul, hogy nem pártpolitikus, azonban a parlamenti erőviszonyokat ez sem változtatja meg – értékelt a Krónika számára Pászkán Zsolt.
Miután a Luca Niculescu kormányalakítási megbízásáról szóló elnöki rendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, a legújabb „kiválasztottnak” tíz napja van arra, hogy csapatot gyűjtsön maga köré, megalkossák a kormányprogramot, és a parlament elé álljanak.
Egyre komolyabbnak tűnik a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion eltökéltsége Nicușor Dan államfő felfüggesztésére.
Az ellenzéki pártok körében inkább elutasítás, a kormányoldal részéről fogékonyság tapasztalható, miután Nicușor Dan államfő Luca Niculescu külügyi államtitkár személyében hétfő este megnevezte új, immár negyedik miniszterelnök-jelöltjét.
Luca Niculescu diplomatát bízta meg kormányalakítással hétfőn este Nicușor Dan államfő. A korábban újságíróként is tevékenykedő egykori nagykövet sorrendben a negyedik miniszterelnök-jelölt az Ilie Bolojan vezette kabinet május 5-ei bukása óta.
A kommunista rezsim utolsó éveiben több ezer ember próbálta elhagyni Romániát, hogy Magyarországra jusson, akár illegálisan próbálva átkelni a határon, akár úgy hogy kirándulások után nem tértek vissza az országba.
1 hozzászólás