
Diplomáciai szóváltás alakult ki Oroszország és Románia között, miután Moszkva az Olt megyei Deveselu légi támaszpontra épülő rakétaelhárító rendszer tervének elvetésére szólította fel Bukarestet.
2015. október 13., 16:432015. október 13., 16:43
Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium leszerelésért felelős osztályának vezetője hétfő esti közleményében úgy fogalmazott: a Deveselura telepítendő rakéták megsértik a közepes hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök számának korlátozására vonatkozó INF-szerződést, ezért arra kérte az Egyesült Államokat és Romániát, tudatosítsák az ebben viselt felelősségüket, és tegyenek le a tervről.
Az orosz illetékes szerint fennáll a veszélye, hogy az MK-41-es (a NATO-szakzsargonban Aegis) rakétarendszer telepítése súlyos fenyegetést jelentsen a nemzetközi biztonságra. „Ez a lépés a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentésére vonatkozó szerződés újabb súlyos megsértése lenne az Egyesült Államok részéről” – fogalmazott Uljanov, hozzátéve, hogy Washington és Bukarest még felhagyhat a tervvel, „amíg nincs túl késő”.
A román külügyminisztérium kedden közleményben cáfolta az orosz vádakat, alaptalannak nevezve azokat. Rámutatott, a Moszkva által említett szerződés földi célpontok elleni rakétákra vonatkozik, Deveselura viszont csak légi célpontok ellen bevethető eszközöket telepítenek. Azt is megjegyzi, hogy az Egyesült Államok és Románia közötti egyezmény értelmében a Romániába telepítendő rakéták nem hordoznak atomtöltetet, ez a kitétel pedig nem változtatható meg.
Victor Ponta miniszterelnök leszögezte: a moszkvai nyilatkozat azt jelzi, hogy Oroszország megveti a környező országokat és a nemzetközi szabályokat, az ilyen fenyegetések pedig csak eltökéltebbé teszik Romániát a NATO mellett.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A 2011-ben aláírt amerikai–román megállapodás értelmében a rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát 2012-ben nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2015-ben) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe elfogó rakétákat.
Frank Rose, az Egyesült Államok külügyminisztériumának védelmi politikáért felelős helyettes államtitkára két évvel ezelőtt arról beszélt: Románia ideális helyen fekszik ahhoz, hogy védelmet biztosítson Dél-Európának egy esetleges iráni, közepes hatótávolságú rakéta támadásával szemben.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
szóljon hozzá!