Mától alkalmazzák az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek új listáját. A kormány július 9-i ülésén hagyta jóvá az új listát, Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök szerint az új rendszer a gyógyszerek árának 5–12 százalékos csökkenéséhez vezet. Eugen Nicolãescu egészségügyi miniszter szerint a lista átalakításának célja minél több beteget ártámogatott gyógyszerekhez juttatni. Az új listák több mint ezer gyógyszert ölelnek fel, és azoknak nemzetközi megnevezését is tartalmazzák. Mint rámutatott, a módosításra azért is szükség volt, mert 2006 óta nem változott az ártámogatott orvosságok listája.
A gyógyszerek közös nemzetközi elnevezését (DCI) tartalmazó jegyzék három aljegyzéket (A, B és C) foglal magában. Az elsõ listán a leggyakrabban igényelt, általános használatú és 90 százalékban ártámogatott gyógyszerek szerepelnek. A kedvezmények alkalmazásának módja nem változott, a hasonló alapanyagú gyógyszerek közül a legalacsonyabb alapárral jegyzetteket veszik figyelembe, tehát a legolcsóbbhoz viszonyítják a 90 százalékos árkedvezményt. Amennyiben valaki hasonló hatóanyagú, ám drágább gyógyszerkészítményt kér, az árkülönbözetet ki kell fizetnie. Az ezen a listán feltüntetett gyógyszerek száma 119-rõl 156-ra bõvült. A különbözõ betegségcsoportoknál (emésztés, szív- és érrendszer, idegrendszer, onkológia) több új gyógyszert is bevezettek.
A második (B) lista az 50 százalékos arányban ártámogatott gyógyszerek jegyzékét tartalmazza, melyeknek száma 148-ról 216-ra nõtt.
A C lista a teljes egészében támogatott gyógyszerek neveit tartalmazza, melyekre a krónikus betegeknek van szüksége. Az ezen betegségek kezeléséhez szükséges gyógyszereket továbbra is teljes egészében megtérítik, itt betegségtõl függõen 30–80 százalékkal nõtt a kedvezményesen felírható gyógyszerek száma.
Az ártámogatott gyógyszerek hárommilliárd lejjel terhelik meg az állami költségvetést, ebbõl az összegbõl egymilliárd lejt az egészségügyi minisztérium fizet. Térítéses gyógyszerre azonban csak az egészségbiztosítással rendelkezõ betegek jogosultak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok