2010. november 03., 09:492010. november 03., 09:49
Hărdău leszögezte: a testület eredetileg a június 7. és október 7. közötti időtartamot tűzte ki a jogszabály vizsgálatára, ám azóta sem történt előrelépés.
Rámutatott: a testület eddig mindössze a jogszabálycsomag 30 százalékát vitatta meg, ami azt jelenti, hogy a 331 cikkelyből csupán 105-öt tekintett át. Mint arról beszámoltunk, a tanügyi törvénycsomagot, amelyet a képviselőház már elfogadott, de hónapokkal ezelőtt elakadt a felsőház oktatási bizottságában, a kormány felelősségvállalással terjesztette csütörtökön a parlament elé, azaz megkerüli a törvényhozási vitát, ugyanakkor kiteszi magát egy újabb bizalmatlansági indítvány veszélyének.
Az ellenzék ugyanakkor hevesen bírálja mind a kormány eljárását, mind magát a törvényt, amelyben egyéb elemek mellett a kisebbségek számára kedvező cikkelyeket kifogásolják a legvehemensebben. Ezen paragrafusok értelmében például a kisebbségi diákok számára immár anyanyelvükön oktatnák Románia történelmét és földrajzát is, emellett a román különleges tankönyvekből, gyakorlatilag idegen nyelvként tanulhatnák.
Ezen kitételeket azonban mind a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a Nemzeti Liberális Párt (PNL) „románellenesnek” tartja. Victor Ponta, a PSD elnöke hétfőn este nyilatkozott úgy, hogy a szenátus már jövő héten elfogadhatja az oktatási törvényt. Ponta azt is kijelentette, hogy pártja természetesen megszavazza a bizalmatlansági indítványt, amelyet a PNL kezdeményezésére nyújtottak be a kormányzati felelősségvállalás nyomán.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter a jogszabály kapcsán tegnap úgy vélte, az megfelel az alkotmánynak, és szó sincs arról, hogy nemzet- vagy kormányellenes kezdeményezés lenne az, hogy magyar nyelven oktassák a történelmet és földrajzot. Mint Kelemen elmondta, 2009-ben ezt a határozattervezetet elfogadta a PSD. Kifejtette, a PSD-s és liberális párti képviselők, szenátorok jelenlegi hozzáállását fölháborítónak tartja.
Mint hangsúlyozta, a parlament várhatóan nem fogadja el a bizalmatlansági indítványt, így az oktatási törvény hamarosan hatályba léphet. Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke ugyanakkor közölte: a bizalmatlansági indítványról szóló szavazás időpontját az alkotmánybíróság ítélete után tűzik ki. A szenátusi elnök ugyanis a taláros testülethez fordult annak megállapítására, alkotmányosan járt-e el a kormány akkor, amikor olyan jogszabályért vállalt felelősséget, amely még a parlament előtt van. Az alkotmánybíráknak ma kell ítéletet hirdetniük a kérdésben.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.