Nézeteltérés a koalícióban a masszív elbocsátások kapcsán, függőben a közigazgatási átszervezés

Cseke Attila fejlesztési, közmunkákért és közigazgatásért felelős miniszter a hét elején bejelentette, hogy 20–25 százalékos létszámcsökkentést alkalmaznak a helyi közigazgatásban, ami mintegy 40 fős elbocsátást jelentene. Nem sokkal később a tárca olyan törvényjavaslattal állt elő, amely 25 százalékkal faragná le a polgármesteri hivatalok alkalmazottainak számát.

korábban írtuk

Cseke Attila: 40 ezer állás szűnik meg a közigazgatásban

A fejlesztési miniszter szerint drasztikus lépésre van szükség a helyi és központi közigazgatás átszervezésében, így a kabinetekben és önkormányzatokban dolgozó tanácsadók és alkalmazottak száma radikálisan csökken.

Bukaresti sajtóértesülések szerint a koalícióban az váltotta ki a konfliktust, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök rátromfolt a fejlesztési minisztérium előterjesztésére, és 45 százalékos elbocsátást sürgetett. Több román portál és hírtelevízió úgy tudja, hogy ezzel a PSD és az RMDSZ nem értett egyet, így a vasárnapi maratoni ülésen a koalíció vezetői úgy döntöttek, hogy a közigazgatási átszervezés kérdését egyelőre jegelik, és csak szeptember második felében tűzik ismét napirendre.

Dominic Fritz, az USR elnöke a Digi24 csatornának vasárnap este elismerte, valóban eltérnek az álláspontok a koalíciós pártok között annak kapcsán, hogy milyen mértékű legyen a létszámleépítés a közigazgatásban, mivel az ágazatban is eltérő helyzetek vannak a polgármesteri hivatalok között. Fritz közölte, pártja teljes mellszélességgel támogatja a miniszterelnököt abbéli törekvésében, hogy „fogyókúrára” fogja a helyi és központi államapparátust. Hozzátette, Bolojannal ellentétben ő „megelégszik” azzal is, ha a kilátásba helyezett elbocsátás 40 százalékos lesz a közigazgatásban, viszont szerinte is meg kell vizsgálni azoknak az önkormányzatoknak a helyzetét, amelyeket drasztikusabb mértékben érintene az intézkedés.

A koalíciós perpatvar miatt a képviselőház és a szenátus hétfő esti együttes ülésén a kormány úgy vállal felelősséget a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjáért, hogy az csak öt törvénytervezetet foglal majd magába, a hatodikat, a helyi közigazgatást érintő intézkedésekről szólót nem. A román kormány pénteki rendkívüli ülésén fogadta el a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések második csomagját, abból is öt törvénytervezetet. Ezek

• a bírák és ügyészek nyugdíjazását,
• az egészségügyet,
• az állami vállalatokat,
• a szabályozó hatóságokat érintő intézkedéseket, illetve
• adóügyi módosításokat tartalmaznak.

Az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban és a tanügyben egyaránt hatalmas tiltakozást kiváltó csomag 65 évre emelné a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, egyúttal megszabná, hogy a nyugdíj összege nem haladhatja meg az utolsó fizetés 70 százalékát. Az érintettek tiltakozását és részleges munkabeszüntetését kiváltó eredeti tervezethez képest annyi engedményt tett a kabinet, hogy egy tízéves átmeneti időszakot szabott meg a – jelenleg 48 éves nyugdíjkorhatár – fokozatos emelésére.

Egy másik jogszabály előírja, hogy 30 százalékkal csökkentik a pénzügyi felügyelet (ASF), az energiaszabályozó hatóság (ANRE) és a távközlési hatóság (ANCOM) vezetőinek juttatásait, ugyanakkor a szakértői állasok 10, illetve az adminisztrációs állások 30 százalékát felszámolják. Az adóügyi intézkedések sorában megadóztatják a Romániában tevékenykedő multinacionális cégek vállalatcsoporton belüli mesterséges kifizetéseit, amelyeket adóalapjuk csökkentésére használtak, valamint növelik a tőzsdei hozamokra kivetett adót. Nyugták kiállítására és – az adóhatósághoz bekötött – pénztárgép használatára kötelezik azokat az ingatlantulajdonosokat, akik egy hónapnál rövidebb időre adnak bérbe szálláshelyeket, és emelik a lakbérekből származó bevételek adóterheit.

Ilie Bolojan szerint a kormány azért bontotta a második deficitcsökkentő csomagot hat különálló kisebb csomagra, hogy amennyiben valamelyik intézkedését alaptörvénybe ütközőnek minősítené az alkotmánybíróság, legalább részlegesen be lehessen vezetni a takarékossági, illetve adóügyi intézkedéseket. A kormányzati felelősségvállalásról szóló eljárás azt jelenti, hogy az érintett tervezetről a parlementi nem rendez érdemi vitát, életbe léptetését pedig csak a kormány megbuktatásával lehet megakadályozni. A szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közölte, hogy az ellenzék hat külön bizalmatlansági indítványt terjeszt a törvényhozás elé.

korábban írtuk

Hétfőn felelősséget vállal a kormány az újabb megszorító intézkedésékért

Hétfőn 19 órától tartják a képviselőház és a szenátus együttes ülését, amelyen az Ilie Bolojan vezette kormány felelősséget vállal a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjába foglalt öt törvénytervezetért.