Ezt maga Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök jelentette be. A kormányfő korábban közölte, azt tartják alkotmányellenesnek a jogszabályban, hogy a kezdeményezők nem jelölték meg a szükséges forrásokat. Cáfolta, hogy lemondana, amennyiben a taláros testület elutasítja a kabinet keresetét. Egyben közölte: amíg ő áll a kabinet élén, mindent megtesz azért, hogy a döntés ne léphessen hatályba. Leszögezte: a kormány nem fogadhat el olyan, kizárólag a politikai haszonszerzés céljával meghozott határozatokat, amelyek válsághoz vezetnek.
Rámutatott: senki nem engedheti meg magának, hogy többet fogyasszon, mint amennyit megtermel, ezért a kormány vállalja a politikai következményeit annak, hogy nem engedélyezi a nagyarányú béremelést. Közölte: a béremelésekre tízmilliárd euró szükséges, amit viszont csak újabb adók kivetésével lehetne biztosítani.
Isărescu: vasfegyelem kell!
A miniszterelnök tegnap egyeztetett Mugur Isărescuval, a nemzeti bank elnökével is az ügyben. A találkozót követően leszögezte: a gazdaság helyzete nem teszi lehetővé az ötvenszázalékos béremelést. Isărescu megismételte korábbi álláspontját, amelynek értelmében a gazdasági stabilitás érdekében vasfegyelemre van szükség a bérpolitikában, függetlenül attól, hogy választási év van vagy sem. „Az az ország, amely egy számjegyű inflációt szeretne, nem engedhet meg magának ilyen mértékű béremeléseket” – szögezte le a központi bank elnöke. Hozzátette: a béremelés minden formájához a termelékenység növekedésének is társulnia kell. A Spiru Haret tanügyi szakszervezet közben beváltotta fenyegetését, és tegnap feljelentést tett Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök, Varujan Vosganian pénzügyminiszter és Cristian Adomniţei oktatásügyi miniszter ellen azon kijelentések miatt, amelyeket a három politikus a béremelések kapcsán tett. Mint ismeretes, Tăriceanu és Vosganian úgy nyilatkozott, a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a béremelést, amennyiben pedig az mégis megtörténne, gazdasági válságba sodródhat az ország. Marius Nistor, a szakszervezet ügyvezető elnöke közölte, amennyiben a jogszabályt nem írja alá az államfő, tiltakozó akciókba kezdenek. Egyes hírek szerint egyébként egy tegnapi szakszervezeti találkozón vita robbant ki Gheorghe Isvoranu, a Spiru Haret és Vasile Marica, a közalkalmazottakat tömörítő Sed Lex érdekképviselet vezetője között. Utóbbi állítólag azt mondta: amennyiben a tanárok megkapják a béremelést, a pénzhez nem jutnak hozzá, mivel a közalkalmazottak nem adják azt ki. Marica mindezt cáfolta, kijelentve: ők csak azt szeretnék, hogy a közalkalmazottak is ugyanakkora béremelést kapjanak, mint a pedagógusok.
Csütörtöktől sztrájk várható?
Tegnap különben kudarcba fulladtak a Varujan Vosganian pénzügyminiszter és a Sed Lex közötti megbeszélések, és Vasile Marica bejelentette: csütörtökön figyelmeztető sztrájkot robbantanak ki a közalkalmazottak.
Eközben a Sanitas egészségügyi szakszervezet is 50-60 százalékos fizetésemelést követelt. „Az egészségügyet százszázalékban az egészségbiztosítási alapból finanszírozzák, így nem más ágazattól kell elvonni a pénzt” – vélte Adrian Bârea, a Sanitas alelnöke. Hozzátette, a szakszervezet képviselői ma találkoznak Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszterrel, hogy megvitassák a kérdést. Korábban már a gyógyfürdők és rehabilitációs központok szakszervezete is bejelentette, jövő hónap közepén sztrájkot kezdeményez, amennyiben a kormány nem teljesíti 60 százalékos béremelési követelésüket. Bérfejlesztést követelt az orvosi kamara is. Az országos munkáltatói szövetség ugyanakkor közleményben tiltakozott a szakszervezetek eljárása ellen, kijelentve: az megszegi a társadalmi párbeszéd szabályait, egyben bírálta a kormányt is, amiért valós alapokat nélkülöző, demagóg béremelési politikát folytat. Hasonló bírálatot fogalmaztak meg az üzletemberek is, akik szerint az utóbbi hetekben beindult a gazdasági ígéretek országos vetélkedője, amelyet veszélyesnek és elfogadhatatlannak minősítenek, mivel elmaradt a jelenlegi és a négy év múlva várható gazdasági helyzet elemzéséről szóló egyeztetés.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban a román légierő – tudatta a fegyvernem főparancsnoksága.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.