Nem vár migránshullám Romániára – a döntéshozóknak figyelniük kell a lakosság és az ortodox egyház elutasító álláspontjára is

– fogalmazott lapunknak Illyés Gergely politológus.

Szerinte az is rendre zavarokat okoz, hogy a román külpolitikát illetően a kormány és az államfő sok esetben különböző utat követne, ez a román alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek zavarosságára és az ebből kialakult szokásjogra is visszavezethető.

A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa elmondta, az illegális migráció vagy általában

nyilvánosan az elnök, de a kormány sem fogalmazott meg egyértelmű álláspontot a kérdésben. Mindazonáltal Klaus Johannis az Európai Tanácsban azt képviselte, hogy ne legyenek kötelező kvóták, csak önkéntes alapú befogadás – tette hozzá az elemző. „A mostani döntés, hogy Románia elvi beleegyezését adta néhány migráns befogadásának, inkább egy diplomáciai gesztusnak értékelhető: Románia az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként úgy érezhette, hogy elvárják tőle ezt a lépést. Ugyanakkor ez a döntés is zárójelbe teszi azt a nagyon lényeges kérdést, hogy lesznek-e olyan migránsok, akik Romániában akarnak letelepedni, illetve hogy a nagyon eltérő fejlettségű EU-ban hogyan lehet kötelezni arra a migránsokat, hogy egy viszonylag szegény országba menjenek” – hangsúlyozta Illyés Gergely. Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy

„Sőt általánosságban is nagyon felszínesen és ritkán foglalkozik a román sajtó az EU-val és a fő európai témákkal. Romániát az illegális bevándorlás alig érintette, néha elfognak a Temesvárhoz közeli határszakaszon néhány embert, de az erről szóló hírek rendszerint nem érik el a bukaresti sajtó ingerküszöbét” – mondta az elemző.

Vladimir Ionaș szociológus a Krónika megkeresésére arra emlékeztetett, hogy az Avantgarde közvéleménykutató cég egy korábbi felmérése szerint

„Az elutasítottság magas aránya talán meglepetés lehet azok számára, akik arra gondolnak, hogy Románia listavezető Európában az elvándorolt állampolgárokat illetően. Azonban ha a romániai véleményformálók, a közbeszédet befolyásolók utóbbi öt évben tapasztalt retorikáját, néhány szomszédos ország migrációs politikáját, a muszlimokkal kapcsolatos európai híreket vesszük alapul, érthető a román vélekedés. Annál is inkább, mert Romániában teljességgel hiányoztak azok a hangok, amelyek nyilvánosan kiálltak volna egy migránstámogató politika mellett” – fogalmazott az Avantgarde szakértője. Mint mondta, annak ellenére, hogy a több millió, jobb életre vágyó román távozása után az ország komoly munkaerőhiánnyal küzd, most

Ionaș nem számít arra, hogy Románia nagyszámú bevándorlót fogadna be. Jelenleg öt migránsról van szó, s amikor a bukaresti hatóságok a befogadandók végleges számáról tárgyalnak, figyelembe kell venniük a románok s ezen belül a politikum és az ortodox egyház elutasító álláspontját.