A román jegybank kormányzójának arcával is visszaéltek az internetes csalók
Fotó: Gazda Árpád / képernyőmentés
Semmi kivetnivalót nem talál abban a Facebook, ha hirdetői a díj kifizetése ellenében olyan kisfilmeket tesznek közzé, amelyekben a ProTV híradójában látszólag a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke biztatja mesés haszonnal járó befektetésre az embereket. A közösségi oldalon négy olyan kisfilmet jelentettünk, amelyek a csalás nyilvánvaló szándékával biztatják befektetésre, de valójában az adataik megadására a felhasználókat. Három esetben a Facebook úgy találta, hogy a nyilvánvaló csalás megfelel a hirdetési alapelveinek, és álláspontját a felülvizsgálati kérelmünk után is fenntartotta. Egy bejelentésünkre még várjuk a választ.
2024. február 14., 19:102024. február 14., 19:10
Február 7-én jelent meg a Krónika portálon az a riportunk, amellyel megmutattuk, hogyan ürítik le a csalók a bankszámlánkat, ha hitelt adunk a Facebookon terjedő kamuhirdetéseknek, és besétálunk a csapdájukba. A riportban tanácsokat is adtunk arra nézve, hogy miként kerülhetjük el a csalást. Ahhoz azonban, hogy alaposan dokumentálhassuk a témát, nekünk is meg kellett néznünk a csalók hirdetéseit. Az eredmény pedig az lett, hogy a Facebook algoritmusai megtanulták: a téma iránt érdeklődünk, és a csalók hirdetéseinek egész özönét zúdították ránk.
A riport megjelenése után nekiálltunk kitakarítani a közösségi oldalunkat. Így hát minden megjelenő kamuhirdetést azonnal feljelentettünk. Ezt úgy lehet megtenni, hogy a hirdetés címe melletti három pontra kattintunk, amely lenyit egy ablakot, és a felajánlott lehetőségek között szerepel a hirdetés jelentése is. Ha a hirdetés jelentésére kattintunk, akkor megint egész sor változat közül választhatjuk ki, hogy mit kifogásolunk. Mi a „félrevezetés vagy csalás” menüt választottuk.
Azt is közölte: az ilyen jelentések hozzájárulnak ahhoz, hogy a közösségi portál „továbbra is mindenki számára biztonságos és barátságos hely maradjon”. Hozzátette: a jelentett hirdetést többé nem jeleníti meg számunkra. Egyben azt is felajánlotta, hogy elvezet bennünket arra az oldalra, ahol a hirdetési alapelveket tanulmányozhatjuk.
Az alapszabályok egyike az, hogy
Gondoltuk, hogy a helyzet egyértelmű, hiszen a jelentett hirdetésben Andreea Esca, a ProTV bemondója és Mugur Isărescu jegybanki kormányzó alakját és kijelentéseit a mesterséges intelligencia eszközeivel meghamisítva ajánlották egy állítólagos román társaság „kiváló” befektetési lehetőségét. A kormányzó maga mondta el a kisfilmen, hogy 1100 lejes minimális befektetésével 8200 „lejből” nyerhetnek a befektetők. Ráadásul a filmecske alatt megadott linken az elérhetőségeinket, tehát az adatainkat kérik.
Korábban a Román Nemzeti Bank (BNR) is közleményt adott ki, amelyikben a Mugur Isărescu kormányzó hangját és arcát felhasználó csalásra figyelmeztetett. Közölte: a BNR nem foglalkozik befektetési tanácsadással, és arra kérte az érintetteket: azonnal tegyenek feljelentést, ha ilyen csalással szembesülnek. Egyben a parlament előtt levő deepfake törvény meghatározását idézte, mely szerint a deepfake az olyan kép, audio, illetve videótartalmakat jelenti, amelyeket a mesterséges intelligencia által hoztak létre, és amelyek azt a látszatot keltik, hogy egy személy olyan kijelentéseket, cselekedeteket tesz, amilyeneket a valóságban nem tett, vagy amelyekhez nem járult hozzá. Egyértelműnek éreztük tehát, hogy ez a filmecske megtestesíti mindazt, amit a hirdetési alapelvek félrevezetésnek vagy csalásnak neveznek.
Feljelentett internetes csalók kisfilmjeinek a nézettségi adatai
Fotó: Gazda Árpád / képernyőmentés
Legnagyobb meglepetésünkre a közösségi portál két nap múlva azt a választ küldte, hogy nem távolították el a hirdetést.
– áll az üzenetben. Egyben azt is felajánlotta, hogy ha nem értünk egyet a válasszal, kérhetünk ismételt vizsgálatot is. Kértünk. Két nap múlva jött az újabb válasz, ezúttal angol nyelven. Azt közölték, hogy újranézték a hirdetést, és nem találtak kivetnivalót benne. Ha esetleg nem értenénk ezzel egyet, forduljunk a bírósághoz.
Annyi haszna mégis volt a csalások jelentésének, hogy így betekintést nyerhettünk a hirdetés adatlapjába, megnézhettük, hogy ki fizetett érte, mióta fut a közösségi hálón, mi a célközönsége, hányan kattintottak eddig rá a filmecskére, és mely korcsoportokat, mely nemeket szólította meg leginkább. Kiderült például, hogy a BNR kormányzójának a beszédét meghamisító hirdetésért egy „Scene Scroll” nevű, önmagát városként meghatározó Facebook-felhasználó adta fel. A fiókot 2023. december 19-én hozták létre, és 17 követője van. A reklámért egy todays.de honlap fizetett, ez egyben a haszonélvezője is a hirdetésnek, melyet Románia egész területén láthatnak a 35 év fölötti internetezők. Eddig 50 747-en kattintottak rá a filmecskére.
Az érdeklődőkről statisztikai adatok is megjelennek.
A nők közül is a 35-44 év közöttiek érdeklődtek leginkább a javasolt befektetés iránt, de az ő kattintásaik csak mintegy harmadát tették ki (4701) a férfiakéinak. A todays.de címre kattintva kiderül, hogy a címen nem működik internetes oldal.
A hirdető, a Finance Focus Zone ravaszul feltételes módban fogalmaz, és eddig 22 229 kattintást ért el. A kamuprofilt január 17-én jegyezték be, és kínai telefonszámot adtak meg hozzá. A hirdetés finanszírozójaként is, és kedvezményezettjeként is ugyanaz a Finance Focus Zone megnevezésű „tanácsadó” szerepel.
Fotó: Gazda Árpád / képernyőmentés
A harmadik filmecske szintén látványos vízierőmű-felvételekkel, menedzserkinézetű szónokló emberek, és az örömtől ujjongó nyertesek mozgóképeivel biztat befektetésre. A narrátor által elmondott szöveg írásban is megjelenik a képernyőn. Eszerint minden román állampolgárnak lehetősége van 1200 lejért 35 Hidroelectrica-részvényt vásárolni, mely „lehetővé teszi”, hogy havi 11 200 lejes jövedelemhez jusson. A hirdetés február 6 és 10 között futott, és 17 528 kattintást ért el. A reklám feladójaként egy szám szerepel, a kedvezményezett és a fizető félnél is csak annyi jelenik meg, hogy „autopay”.
A vizsgálódás alapján egy következtetést mindenképpen levonhatunk:
Amint a korábbi anyagunkban megírtuk, mi magunk védekezhetünk a csalókkal szemben, ha képezzük magunkat a pénzügyekben, és kiszűrjük a valótlan nyereséget ígérő ajánlatokat, ha nem akarunk „a cukrászdában kerékpárt vásárolni”, és nem a közösségi hálón keressük a befektetési lehetőségeket. Továbbá ha mindig frissítjük a számítógépünk, telefonunk programját, ha nem kattintgatunk felelőtlenül, nem nyitjuk ki az ismeretlenektől érkező leveleket, nem fogadjuk el az ismeretlenek ismerkedési felkérését, ha nem adjuk meg az elérhetőségeinket a hirdetőknek, ha idegenek kérésére nem töltünk le programokat a telefonunkra, számítógépünkre.
Facebookos hirdetés alapján talált rá egy nyugdíjas arra a „befektetési lehetőségre”, amelyik részvények vásárlásával kínálta a befektetett összeg gyors és kockázatmentes megsokszorozását. Ehhez képest minden megtakarítását elveszítette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.
Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás