Nem évülnek el a pribékek bűntettei

A taláros testület ülését követően Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke közölte, hogy szavazattöbbséggel úgy döntöttek: az emberölés továbbra sem évül el, így a kommunista érában politikai foglyok halálát okozó pribékek bűncselekményei sem.

A Romániai Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) még októberben állásfoglalást adott ki, amelyben jelezte: amennyiben az alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánítaná az érintett cikkelyt, akkor lehetetlenné válna a kommunizmus idején, a forradalom során elkövetett gyilkosságok és a bányászjárások felelőseinek felelősségre vonása.

A 27/2012-es törvényt egyébként egy köztörvényes elítélt, Nicolae Trebuian támadta meg az alkotmánybíróságon. Trebuiant még 2000-ben ítélték el hat évre emberülés miatt, majd bebörtönzését követően a bíróság jóváhagyta, hogy három hónapra megszakítsa a büntetést. Ezt követően azonban eltűnt. Miután ismét elfogták, bebörtönözték, ő azonban fellebbezett, mondván: elfogása pillanatában a cselekedete már elévült. A Btk. 125. cikkelye ellen azon az alapon emelt alkotmányossági kifogást, hogy az sérti azt az elvet, miszerint egy jogszabály nem járhat visszamenőleges hatállyal.

Egyébként van külföldi példa is arra, hogy egy alkotmánybíróság alkotmányosnak talált egy, a gyilkosság elévülését eltörlő törvényt. A német taláros testület 1969-ben döntött úgy, hogy a gyilkosságok és tömeggyilkosságok elévülhetetlenségét kimondó 1965-ös jogszabály alkotmányos, mivel az elévülési idő meghosszabbítása vagy eltörlése nem érinti a jogszabályok visszamenőleges hatályát tiltó rendelkezéseket. Az indoklásban ugyanakkor az is szerepelt, hogy a ’65-ös jogszabály elfogadásakor még nem járt le az érintett bűncselekmények húszéves elévülési ideje.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szintén úgy döntött 2000-ben, hogy az elévülési idő eltörlése nem sérti a visszamenőleges hatály tilalmát. A strasbourgi testület indoklásában leszögezte: a visszamenőleges hatály tiltása azt jelenti, hogy nem lehet senkit olyasmiért utólag elítélni, ami az elkövetése pillanatában nem minősül bűncselekménynek, illetve a bűncselekményekért nem lehet utólag az elkövetésük pillanatában hatályos büntetési tételeket növelni. A gyilkosság azonban mindig bűncselekménynek számított, az elévülés eltörlésével pedig nem az érte kiróható büntetés mértékét kívánják növelni. Erre hivatkozik a 27/2012-es jogszabály is.

Ráadásul romániai precedens is van: 2009-ben a legfelsőbb bíróság ítéletben kötelezte a katonai ügyészséget arra, hogy indítson bűnvádi eljárást Mişu Dulgheru, az egykori kommunista titkosrendőrség, a Szekuritáte V-ös számú nyomozati főosztálya egykori vezetője ellen Alcibiade Diamandi aromán politikus – aki a Görögországban született, de 1912-ben kivándorolt Romániába, és 1941-ben I. Alkibiadész néven a rövid életű aromán Pindoszi Fejedelemség élén állt – 1948-ban bekövetkezett halála ügyében. A bírák azzal érveltek, hogy a kommunizmus ideje alatt a pribékeket nem lehetett felelősségre vonni, tetteik így nem évülhettek el.