
Oroszországnak joga van katonai válaszlépésre is azt követően, hogy Törökország lelőtte az orosz légierő egyik gépét – vélekedett Szergej Nariskin, az orosz parlament alsóházának elnöke pénteken Bukarestben. Ukrán képviselők a román szenátusban tiltakoztak Oroszország politikája ellen.
2015. november 27., 19:402015. november 27., 19:40
2015. november 27., 21:492015. november 27., 21:49
A politikus erről Bukarestben nyilatkozott a Digi24 hírtelevíziónak. Elmondta, hogy a vadászgép lelövése gyilkos tett Törökország vezetése részéről, és ezt a tettet meg kell büntetni.
„Tudjuk, hogy kik követték el a gyilkosságot, és el kellene ítélni őket” – mondta az orosz parlament alsóházának elnöke. Hozzátette, hogy Oroszország a nemzetközi jognak megfelelő lépéseket megteszi, de katonai válaszlépéshez is joga van.
Emlékeztetett, hogy növelték a katonai kiadásokat az Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer szíriai telepítése érdekében. Ennek feladata biztosítani az orosz repülőgépek biztonságát, amelyeknek meg kell semmisíteniük az Iszlám Állam és egyéb, Szíria területén tevékenykedő terrorista szervezetek infrastruktúráját – mondta.
Rámutatott: Moszkva gazdasági szankciókra is készül Ankarával szemben, és úgy vélte, hogy azok arányosak lesznek azzal, amit a török vezetőség tett. Hozzátette: Ankara tudatában kell legyen annak, hogy a vadászgép lelövése sokat ártott az orosz-török kapcsolatoknak.
Nariskin Bukarestben részt vett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlésén, amelyet Azerbajdzsán, Albánia, Örményország, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldova, Oroszország, Románia, Törökország és Ukrajna törvényhozói jelenlétében tartottak meg.
Oroszország most átvette a szervezet soros elnökségét Romániától. Ebből az alkalomból Nariskin beszédet mondott, amely közben ukrán képviselők tiltakoztak Oroszország politikája ellen, és kérték, hogy Moszkva adja vissza Ukrajnának a Krím félszigetet.
Az orosz parlament alsóházának elnökének beszéde közben több törvényhozó a szónoki pulpitus mellett állva két molinót feszített ki, amelyen egyebek mellett az volt olvasható, hogy „Putyin, add vissza nekünk a Krím félszigetet!\", „2008 Grúzia, 2014 Ukrajna, ki következik? Putyin, állj meg!\".
Nariskin „szégyentelen és gyáva\" akciónak minősítette a tiltakozást.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
szóljon hozzá!