
Blogbejegyzésben reagált a jelenleg szabadságvesztését töltő volt távközlési miniszter, Nagy Zsolt az utóbbi hetekben a börtönökben született, a börtönbüntetés időtartamának csökkentése érdekében írt „tudományos” művek kapcsán kirobbant közéleti vitára.
2016. január 11., 15:102016. január 11., 15:10
„Mind a sajtó, mind a hatóságok ebben az esetben nem látják a fától az erdőt. Nos, előbb a „fáról”, azaz a könyvekről” – véli Nagy. A volt miniszter rámutat: szakmai dolgozatokról van szó, nem könyvekről, nem irodalmi alkotásokról. Ezek esetében szó sincs dolgozatvezető (coordonator) tanárról.
„A dolgozat elkezdésének feltétele egy egyetemi tanár ajánlólevele, amely a téma tudományos relevanciáját, és a dolgozatot író személy erre való alkalmasságát, képességét mutatja be. Ennyi és semmi több. Ezúton is köszönöm azon nagytiszteletnek örvendő tanároknak, akik ajánlólevelet adtak nekem, egyúttal biztosítva őket arról, hogy a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a munkát” – írta Nagy.
„A dolgozat leadása után járó 30 nap, a büntetést csökkenti – figyelem –, annak 2/3-ára, de nem kevesebb, mint fele mértékig! Annyit tennék még ehhez hozzá, hogy április 15. óta a börtön mosodájában dolgozva több mint 2 hónapot „gyűjtöttem” össze… 1 év alatt 3 dolgozatot adtam le” – fogalmazott.
Nagy Zsolt szerint mint minden joggal, ezzel is vissza lehet élni, de hiba lenne kivágni ezt a „fát”, azért mert akad félrenyúló ága is. Ez a jog 1969 óta benne van a román büntetés-végrehajtási törvényben, miközben olyan EU-s ország is van, ahol a kiolvasott könyvek után is jár büntetés-csökkentés.
„A dolgozatot írók száma kb. 200 fő, azaz a Romániában fogva tartott több mint 30.000 személy 1%-a se. Erről az „erdőről” tett közzé a Nép Ügyvédje egy jelentést. Az ún. Ciorbea-jelentés 370 oldalon írja le a börtönök valós helyzetét, a túltelítettséget, a nem megfelelő élelmet, orvosi ellátást, a fizikai erőszakra utaló eseteket, a nevelés elégtelenségét stb. A 26 éve demokráciáért küzdő romániai magyar sajtó számára ajánlanám ezt a témát is egy cikk erejéig. Ne öntsük ki ez esetben (is) a fürdővízzel együtt a jogokat is” – írta Nagy.
Mint ismeretes, a börtönben született művek azt követően kerültek a figyelem középpontjába, hogy kiderült: 2013 és 2016 között közel kétszáz fogvatartott írt a büntetése csökkentése érdekében különböző műveket, mivel a hatályos jogszabály szerint minden egyes megírt mű harminc nappal csökkenti a büntetés mértékét. Az ügy azért gyanús, mert van olyan fogvatartott – például a korrupció miatt elítélt üzletember-politikus, Dan Voiculescu –, aki egy év alatt tíz kötete is megjelentetett.
Nagy Zsolt Város a Maroson – utazások az időben, A választási kampányok menedzsmentje, valamint Az Európai Unió a digitális korszakban – lehetőségek és tervek címmel jelentetett meg műveket bebörtönzése óta.
Az is kiderült, hogy a tudományosnak nevezett művek koordinátorai között ismert közszereplők is vannak. George Becali volt EP-képviselő, a Bukaresti Steaua labdarúgóklub tulajdonosa dolgozatvezetői között szerepel Laurenţiu Streza erdélyi metropolita, illetve Konstanca korrupcióval gyanúsított ortodox érseke, Teodosie is. Marius Petcu volt szakszervezeti vezető felkészítője a plagizálással gyanúsított volt egészségügyi miniszter, Eugen Nicolaescu volt. Daniel Staicu üzletember nyolc könyvét a craiovai Sitech kiadó adta ki, mely összesen 130 elítélt könyvét jelentette meg.
Nagy Zsolt az általa írt művek koordintárorainak az Átlátszó Erdély szerint Rüsz-Fogarasi Enikő történészt, egyetemi tanárt, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékánhelyettesér, Salat Levente professzort, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományok Intézetének oktatóját, illetve Veress Emőd jogászt, egyetemi docenst, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének igazgatóját kérte fel.
Adrian Curaj oktatási miniszter: ne doktoráljanak az állami vezetők
A doktori címek megszerzését szabályozó új törvények olyan ajánlást is tartalmaznak majd, hogy a különböző állami vezetői tisztségeket betöltő személyek ne jelentkezzenek doktori képzésre mindaddig, amíg tisztségben vannak. Ezt Adrian Curaj oktatási miniszter jelentette be vasárnap este. Az ügy apropója az, hogy a miniszter feloszlatta az oktatási tárcának alárendelt felsőoktatási etikai testületet, miután az elmúlt években több magas rangú állami vezető kapcsán is fölmerült, hogy plagizált doktori disszertációja megírásakor.
Adrian Curaj oktatási miniszter az ügy kapcsán vasárnap este azt mondta: a koordinátori szerepet vállaló egyetemi tanárok saját szakállukra cselekedtek, nem a felsőoktatási intézmények képviseletében.
Mint arról beszámoltunk, Nagy Zsoltot tavaly januárban ítélte a legfelsőbb négyéves letöltendő szabadságvesztésre a stratégiai privatizációk ügyében. Nagy Zsolt, Codruţ Şereş vot gazdasági miniszter, illetve több más személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán.
Az ügyészek szerint a vádlottak 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtettek, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
A konkrét vádak szerint bizalmas információkat szivárogtattak ki külföldi üzletembereknek a privatizációra kijelölt állami cégekről.
Nagy mindvégig az ártatlanságát hangoztatta. Mostani bejegyzésében úgy fogalmaz: „az igazságtalanság az marad, annak ellenére, hogy nem rágódom rajta naponta. Marad a tény, hogy ártatlanul, minden bizonyíték hiányában, más emberek telefonbeszélgetései alapján, úgymond »szellemi és morális támogatásért« vagyok itt, már majdnem 1 éve! Az igazságomért folytatott harcot nem adtam fel, bár azt is látnotok kell, hogy erre kevés esély van egy méltánytalan igazságszolgáltatásban.”
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
szóljon hozzá!