Fotó: CNSAS/Facebook
Mintegy 250 ezer megfigyelési dossziét nyitott a Securitate a romániai kommunista rendszer utolsó évtizedében, 1980 és 1989 között – közölte csütörtökön Facebook-oldalán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Az átvilágító testület által közölt statisztika szerint a a kommunista titkosrendőrség az összesen 250 000 dossziét 206 000 férfi megfigyelésére nyitotta, a megfigyeltek közül 50 ezren egyetemi diplomával rendelkeztek, 35 000 férfi pedig nyugdíjas volt.
A Securitate által megfigyelt személyek közt 10 500 mérnök, 1900 almérnök, 700 segédmunkás és 780 tervező volt. Ugyancsak 500 építész volt a különböző nyomon követési formákban.
Az egészségügyben 5700 személyt tartottak szemmel, a művészeti ágazatokban legalább 2000 ember állt megfigyelés alatt, köztük 300 színész, 320 festőművész, 90 szobrász és 100 író. Ezen kívül 150 muzeológust, 250 könyvtárost és 500 újságírót követtek. A külföldi turisták közül 2700 személynek volt megfigyelési ügyirata.
Ezzel párhuzamosan az 1980-as években szervezte be a legtöbb besúgót a román kommunista rezsim titkosrendőrsége, ők teszik ki a mindenkori informátorok egyharmadát – közölte nemrég a CNSAS. Eszerint
Az MTI által idézett közleményben a CNSAS úgy értékeli, hogy a Nicolae Ceaușescu diktátor vezette kommunista rezsim ily módon próbálta megőrizni a kontrollt a társadalom felett, amelyben egyre inkább jelentkeztek a feszültségek. Mint írták, a kommunista elnyomó gépezet 1948-as megalapítása óta mintegy 650 ezer romániai lakos működött együtt a titkosrendőrséggel, és ezek közel felét, legalább 320 ezer embert a totalitárius rezsim utolsó húsz évében szervezték be.
A Securitate fennállásának öt évtizede alatt a beszervezettek négy százaléka döntött úgy, hogy nem ad át információt a Securitaténak, és ennél is kisebb volt azoknak a száma, akik már beszervezésük megkísérlésekor elutasították a jelentéstevést. A CNSAS értékelése szerint a számadatok azt mutatják: nem igaz az a hiedelem, miszerint a román kommunista rezsim utolsó évtizedeiben megengedőbb volt.
A besúgók közül 30 200-nak felsőfokú végzettsége volt, 4300-an voltak egyetemi hallgatók. A legtöbb ügynök – 8500 – a közoktatás területéről származott, majd a különböző felekezetekből származó lelkészek következtek 4200-an, míg harmadik helyen az egészségügyben dolgozók – orvosok, ápolók – álltak, 3600-an. Mintegy 800, ekkor beszervezett besúgó dolgozott jogi területen, és több mint ezer volt köztük művész (rendező, színész, festő vagy szobrász). Vidéken a 80-as években beszervezett besúgóknak csupán az öt százaléka, 8500 informátor élt.
A kémelhárításnak 16 100-an, a katonai részlegnek 18 500-an jelentettek. A CNSAS szerint a 80-as években a Securitate gazdasági igazgatóságához beszervezettek száma nőtt jelentősen, mivel a kommunista rezsim prioritásai között ekkor a nehézipar fejlesztése és az ország adósságainak mielőbbi kifizetése szerepelt.
Feloldják az egykori kommunista titkosszolgálat, a hírhedt Securitate azon dokumentumainak titkosítását, amelyeket a védelmi minisztérium kezelt – erről döntött pénteki ülésén a bukaresti kormány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bekérették a bukaresti külügyminisztériumba pénteken a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe.
Akciónk nem minősül az igazságszolgáltatási rendszer vagy az összes bíró és ügyész elleni támadásnak – szögezték le a bukaresti legfelsőbb bíróság elnökének lemondását követelő civilek. Számos bíró virulens támadást intézett a bukaresti szervezetek ellen.
Ma már a kiváltságok „szülőatyja”, Valeriu Stoica egykori igazságügyi miniszter is elismeri: hiba volt előjogokat adni bizonyos „szakmai köröknek”. Összeállításunkban a speciális nyugdíjak kronológiáját foglaljuk össze.
Nyomásgyakorlásra készül a Declic civil szervezet annak érdekében, hogy Nicușor Dan román államfő támogassa a különleges nyugdíjak reformjáról szóló népszavazási kezdeményezésüket.
Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a kétéves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.
A kormány jövő héten közvitára bocsátja a közigazgatási reform tervezetét – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson múlik, hogy Románia teljesíti-e a november 28-ai határidőig a PNRR bírói és ügyészi nyugdíjakkal kapcsolatos mérföldkövét és megkapja-e az ehhez rendelt 230 millió eurót – jelentette ki Dragoș Pîslaru.
Ilie Bolojan miniszterelnök messiásnak képzeli magát – jelentette ki Marcel Ciolacu volt szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök.
Meghalt egy 2 éves kislány csütörtök este egy bukaresti fogászaton. A tragédia ügyében a bukaresti törvényszéki ügyészség átvette a nyomozást.
A bírák és ügyészek átlagos nyugdíja közel 5000 euró, míg Romániában az átlagos nyugdíj 550-600 euró – mutatott rá Ilie Bolojan miniszterelnök, ezzel illusztrálva, miért szükséges az igazságszolgáltatási nyugdíjrendszer reformja.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás