
Fotó: RMDSZ
A képviselőház után egy héttel a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa is megszavazta csütörtökön este a járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén elrendelhető közegészségügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet. Ennek végleges változata jelentősen eltér a kormány által előterjesztett változathoz képest.
2020. július 16., 21:582020. július 16., 21:58
2020. július 16., 23:372020. július 16., 23:37
A jogszabály kimondja, hogy a tünetmentes fertőzöttet legfeljebb 48 óráig lehet akarata ellenére megfigyelés alatt tartani a kórházban, de törölték a tervezetből azt az előírást, amely a fertőzésgyanúsak által használt javak vesztegzár alá vonását tette volna lehetővé. Robert Cazanciuc, a felsőház ügyvivő elnöke csütörtökön este közölte, a karanténtörvény 90 százalékban módosult és a szociáldemokrata törvényhozók belefoglaltak bizonyos biztosítékokat arra nézve, hogy az állampolgárok jogainak korlátozásával „ne lehessen visszaélni”.
„A PSD törvényhozói biztosítékokat vezettek be, hogy az állampolgárok jogainak korlátozásával ne lehessen visszaélni, a jogokat csak a közegészségügy biztosítása és a járványveszély hatékony felszámolása érdekében lehessen korlátozni. A kormány rendkívül ingatag tervezetet küldött a parlamentnek, amely egyáltalán nem veszi figyelembe az alapvető jogokat. A jogi bizottságban ezeket a jogtalanságokat kijavítottuk, biztosítva azonban a hatóságoknak az eszközöket a járvány hatékony kezelésére” – mondta Cazanciuc, miután a felsőház jogi bizottsága megszavazta a tervezet véleményezését. Rámutatott,
Felszámolták annak lehetőségét, hogy a személyeket már fertőzés gyanúja alapján is karanténba lehessen küldeni, vagy elkülönítésbe helyezni a kórházakban. Az állam nem kötelezhet arra senkit, hogy kezelésben részesítsék, ha az illető ezt nem akarja, mivel a kezelés mindig a páciens jóváhagyásával történik. Amennyiben mindkét szülő megfertőződött, az állam nem emelheti ki a gyerekeiket a családból a beleegyezésük nélkül; a szülők eldönthetik, hogy valamely rokonra vagy barátra bízzák gyerekeiket, amíg ők felgyógyulnak. „Azonban
– sorolta fel Cazanciuc a karanténtörvény tervezetébe foglaltakat. A tervezetbe bekerült, hogy a járvány miatt leterhelt fertőző kórházak személyzethiányát a szaktárca által előzetesen nyilvántartásba vett önkéntesek mozgósításával kell megoldani: más orvosokat csak akkor helyezhet át – legfeljebb 30 napra és veszélyességi pótlékot biztosítva számukra – ezekbe a kórházakba a közegészségügyi hatóság, ha a válságot az önkéntesek bevonásával sem sikerül megoldani.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint a szövetség olyan javaslatokat fogalmazott meg a törvénytervezet vitája során, amelyek a járvány hatékony eszközökkel való visszaszorítását célozzák, és nem a szabadságjogok korlátozását. A szövetség által javasolt egyik módosítás értelmében a beteg választhatja ki, hogy milyen lakcímen helyezik házi elkülönítésbe, illetve az orvos csak javasolhatja az intézményes vagy házi elkülönítést, de a közegészségügyi igazgatóság dönt erről. „Az alkotmánybírósági döntés értelmében a felsőház módosított a kormány javaslatán, így a beteg-elkülönítési döntés bíróságon megfellebbezhető, a bíróságnak pedig kötelessége sürgősségi eljárásban, költségmentesen tárgyalnia azt” – hívta fel a figyelmet Császár Károly. A felsőház jogi bizottságának RMDSZ-es tagja emlékeztetett: a képviselőházban már korábban elfogadott RMDSZ-es javaslat értelmében tolmácsot kell biztosítani – szintén költségmentesen – azok számára, akik az ország nyelvét nem beszélik.
A karanténtörvény elfogadása azért vált sürgőssé, mert egy alkotmánybírósági döntés nyomán július 3-a óta senkit sem lehet hozzájárulása nélkül kórházban, vagy karanténban tartani. A bukaresti taláros testület kimondta, hogy az állampolgári alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni, ezért hatályon kívül helyezték az egészségügyi miniszter rendeleteit, amelyek alapján korábban kórházban tartották a koronavírus-fertőzötteket és karanténba küldték a fertőzöttekkel kapcsolatba került, vagy járvány sújtotta országokból érkezett embereket. A törvény leghamarabb jövő héten léphet hatályba, miután Klaus Iohannis államfő kihirdeti azt.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
szóljon hozzá!