
Fotó: RMDSZ
A képviselőház után egy héttel a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa is megszavazta csütörtökön este a járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén elrendelhető közegészségügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet. Ennek végleges változata jelentősen eltér a kormány által előterjesztett változathoz képest.
2020. július 16., 21:582020. július 16., 21:58
2020. július 16., 23:372020. július 16., 23:37
A jogszabály kimondja, hogy a tünetmentes fertőzöttet legfeljebb 48 óráig lehet akarata ellenére megfigyelés alatt tartani a kórházban, de törölték a tervezetből azt az előírást, amely a fertőzésgyanúsak által használt javak vesztegzár alá vonását tette volna lehetővé. Robert Cazanciuc, a felsőház ügyvivő elnöke csütörtökön este közölte, a karanténtörvény 90 százalékban módosult és a szociáldemokrata törvényhozók belefoglaltak bizonyos biztosítékokat arra nézve, hogy az állampolgárok jogainak korlátozásával „ne lehessen visszaélni”.
„A PSD törvényhozói biztosítékokat vezettek be, hogy az állampolgárok jogainak korlátozásával ne lehessen visszaélni, a jogokat csak a közegészségügy biztosítása és a járványveszély hatékony felszámolása érdekében lehessen korlátozni. A kormány rendkívül ingatag tervezetet küldött a parlamentnek, amely egyáltalán nem veszi figyelembe az alapvető jogokat. A jogi bizottságban ezeket a jogtalanságokat kijavítottuk, biztosítva azonban a hatóságoknak az eszközöket a járvány hatékony kezelésére” – mondta Cazanciuc, miután a felsőház jogi bizottsága megszavazta a tervezet véleményezését. Rámutatott,
Felszámolták annak lehetőségét, hogy a személyeket már fertőzés gyanúja alapján is karanténba lehessen küldeni, vagy elkülönítésbe helyezni a kórházakban. Az állam nem kötelezhet arra senkit, hogy kezelésben részesítsék, ha az illető ezt nem akarja, mivel a kezelés mindig a páciens jóváhagyásával történik. Amennyiben mindkét szülő megfertőződött, az állam nem emelheti ki a gyerekeiket a családból a beleegyezésük nélkül; a szülők eldönthetik, hogy valamely rokonra vagy barátra bízzák gyerekeiket, amíg ők felgyógyulnak. „Azonban
– sorolta fel Cazanciuc a karanténtörvény tervezetébe foglaltakat. A tervezetbe bekerült, hogy a járvány miatt leterhelt fertőző kórházak személyzethiányát a szaktárca által előzetesen nyilvántartásba vett önkéntesek mozgósításával kell megoldani: más orvosokat csak akkor helyezhet át – legfeljebb 30 napra és veszélyességi pótlékot biztosítva számukra – ezekbe a kórházakba a közegészségügyi hatóság, ha a válságot az önkéntesek bevonásával sem sikerül megoldani.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint a szövetség olyan javaslatokat fogalmazott meg a törvénytervezet vitája során, amelyek a járvány hatékony eszközökkel való visszaszorítását célozzák, és nem a szabadságjogok korlátozását. A szövetség által javasolt egyik módosítás értelmében a beteg választhatja ki, hogy milyen lakcímen helyezik házi elkülönítésbe, illetve az orvos csak javasolhatja az intézményes vagy házi elkülönítést, de a közegészségügyi igazgatóság dönt erről. „Az alkotmánybírósági döntés értelmében a felsőház módosított a kormány javaslatán, így a beteg-elkülönítési döntés bíróságon megfellebbezhető, a bíróságnak pedig kötelessége sürgősségi eljárásban, költségmentesen tárgyalnia azt” – hívta fel a figyelmet Császár Károly. A felsőház jogi bizottságának RMDSZ-es tagja emlékeztetett: a képviselőházban már korábban elfogadott RMDSZ-es javaslat értelmében tolmácsot kell biztosítani – szintén költségmentesen – azok számára, akik az ország nyelvét nem beszélik.
A karanténtörvény elfogadása azért vált sürgőssé, mert egy alkotmánybírósági döntés nyomán július 3-a óta senkit sem lehet hozzájárulása nélkül kórházban, vagy karanténban tartani. A bukaresti taláros testület kimondta, hogy az állampolgári alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni, ezért hatályon kívül helyezték az egészségügyi miniszter rendeleteit, amelyek alapján korábban kórházban tartották a koronavírus-fertőzötteket és karanténba küldték a fertőzöttekkel kapcsolatba került, vagy járvány sújtotta országokból érkezett embereket. A törvény leghamarabb jövő héten léphet hatályba, miután Klaus Iohannis államfő kihirdeti azt.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel közös kisebbségi kormány alakítását szorgalmazza – derül ki Dominic Fritz USR-elnök szerda esti Facebook-bejegyzéséből.
Üzembe helyezték és integrálták a román hadsereg légvédelmi rendszerébe a Merops drónelhárító rendszert, amelyet az Egyesült Államok adott át Romániának – tájékoztatott szerdán a védelmi minisztérium.
Nicușor Dan államfő szerdán Kihirdette az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-ig meghosszabbító jogszabályt.
Körvonalazódni látszik egy politikai megállapodás lehetősége a kormányalakítás szempontjából – jelentette ki szerdán a parlamentben Csoma Botond, az RMDSZ sajtószóvivője, egyben képviselőházi frakcióvezetője.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja, hogy kisebbségi kormányt alakítson, és Sorin Grindeanu pártelnököt jelöli a miniszterelnöki tisztségbe.
Várhatóan a nyár vagy az ősz folyamán találkozik újra Magyar Péter kormányfővel Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a cél továbbra is egy tiszteleten, együttműködésen és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása Románia és Magyarország között.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon a Nicușor Dan államfő és a parlamenti pártok közötti keddi egyeztetések nyomán – közölte több politikus és sajtóorgánum is.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.
szóljon hozzá!