
A bírósági döntés ellenére egyelőre homály fedi, hogy a román kormány mekkora összegekkel támogatja Ukrajnát
Fotó: APADOR-CH
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében. A Bukaresti Törvényszék kimondta: a kabinetnek nyilvánosságra kell hoznia azoknak a kormányhatározatoknak a számát és dátumát, amelyek alapján 2020 óta katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.
2026. július 16., 13:592026. július 16., 13:59
2026. július 16., 14:002026. július 16., 14:00
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely azért fordult bírósághoz, mert a kabinet megtagadta az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokkal kapcsolatos közérdekű adatok kiadását. A Bukaresti Törvényszék 2026. július 9-én meghozott 7360/2026. számú ítéletében kötelezte a kormányt arra, hogy közölje azoknak a kormányhatározatoknak a számát és dátumát, amelyek alapján 2020 óta katonai támogatást nyújtott Ukrajnának.
A Védelmi Minisztérium azonban arra hivatkozva utasította el a kérelmet, hogy ezek az információk minősített, nyilvánosságra nem hozható kormányhatározatokban szerepelnek.
Ezt követően az egyesület már nem a támogatások összegét kérte, hanem kizárólag azt, hogy a Kormány Főtitkársága (SGG) közölje, mely kormányhatározatok rendelkeztek 2020 óta katonai támogatásról, illetve ha ezek valóban minősített dokumentumok, milyen jogi aktus alapján, mikor és milyen titkosítási fokozatba sorolták őket a minősített adatok védelméről szóló 182/2002-es törvény szerint.
A civil szervezet ügyvezető igazgatója, Georgiana Gheorghe a Román Rádió szerda reggeli műsorában azzal indokolta az adatigénylést, hogy az országban számos találgatás látott napvilágot az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatásokkal kapcsolatban, ezért szeretnének tiszta vizet önteni a pohárba. Ugyanakkor az AUR és a hozzá közel álló szuverenista pártok rendszeresen azt vetik a kormány szemére, hogy a lakosságot sújtó megszorító intézkedések mellett jelentős összegekkel támogatja Ukrajnát. Éppen ezért az APADOR-CH szerint a hivatalos adatok nyilvánosságra hozatala a találgatások és a politikai vádaskodások eloszlatását is szolgálná.
A Kormány Főtitkársága tavaly szeptemberben elutasította az adatigénylést, a közérdekű információkról szóló 544/2001-es törvény egyik kivételszabályára hivatkozva. Az emberi jogi szervezet szerint ugyanakkor a kormány nem bizonyította, hogy az érintett dokumentumokat valóban a törvénynek megfelelően minősítették.
Az APADOR-CH álláspontja szerint önmagában az a tény, hogy egy információ a nemzetvédelemmel kapcsolatos, még nem elegendő a titkosításhoz. A hatóságnak jogszabályban meghatározott módon kell igazolnia a minősítés jogszerűségét. Az egyesület szerint ráadásul egy kormányhatározat száma és dátuma önmagában nem tekinthető titkos információnak, ezért ezek eltitkolása visszaélésszerű gyakorlat.
Miután a kormány elutasította a kérelmet, az APADOR-CH 2025 októberében pert indított, kérve a bíróságot, hogy kötelezze a kabinetet az adatok kiadására.

Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
A per során a Kormány Főtitkársága több kifogást is megfogalmazott. Egyebek mellett azt állította, hogy az egyesületnek nincs jogos érdeke megismerni a kormányhatározatok számát és dátumát, az adatok nyilvánosságra kerülése veszélyeztetne meg nem nevezett fontos állami érdekeket, a keresetnek nincs tárgya, illetve maga a kormány mint kollektív testület nem is perelhető.
A Bukaresti Törvényszék valamennyi érvet elutasította.
Az ítélet szerint a Kormány Főtitkársága megfelelő alperesnek minősül, és a kormánynak ki kell adnia azokat az információkat, amelyeket az APADOR-CH már 2025 szeptemberében igényelt.
Az emberi jogi szervezet a per során arra az ellentmondásra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Ilie Bolojan miniszterelnök nyilvánosan azt ígérte, összegyűjti és nyilvánosságra hozza az Ukrajnának nyújtott támogatásokkal kapcsolatos adatokat, a bíróság előtt a kormány képviselői ennek éppen az ellenkezője mellett érveltek.
Az APADOR-CH szerint a mostani ítélet fontos előrelépés az átláthatóság szempontjából, ugyanakkor továbbra sem ismert, hogy Románia mekkora összegű katonai támogatást nyújtott Ukrajnának. A szervezet hangsúlyozza: az ítélet nyomán legfeljebb az válhat ismertté, hogy mely kormányhatározatok tartalmazzák ezeket az adatokat. Ezt követően újabb közérdekű adatigénylésekkel próbálják majd megszerezni a támogatások konkrét pénzügyi értékét is. Amennyiben ezt ismét megtagadják, újabb bírósági eljárások indulhatnak.
Az APADOR-CH szerint különösen fontos a közpénzek felhasználásának átláthatósága, mivel az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat az adófizetők finanszírozzák. Úgy vélik,
A Bukaresti Törvényszék elsőfokú ítélete ellen a kormány a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be.

Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét. A miniszterelnök-jelölt benyújtotta miniszterjelöltjei névsorát a parlamentben.
Nicușor Dan csütörtökön Brüsszelben kijelentette, hogy bízik Luca Niculescu kormányának jövő heti parlamenti beiktatásában. Eközben Ilie Bolojan úgy véli: politikai ára lehet annak, hogy a PNL megszavazza a Niculescu-kormányt.
A Maros Megyei Hegyimentő Szolgálat október 17-én, szombaton egynapos gyalogtúrára várja az érdeklődőket Istenszékére.
Ismét napirendre került Románia közigazgatási-területi átszervezése: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezte a reform előkészítésére.
Szigorúbb büntetésekkel lépnek fel az illegális sertésszállítás ellen Romániában, miközben újraszabályozzák az afrikai sertéspestis miatt leölt állatok után járó kártérítést.
Nyolc eltűnt tengerészt keresnek a Fekete-tengeren, miután csütörtök reggel tűz ütött ki egy San Marinó-i zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajón Szulina közelében. A román hatóságok Black Hawk helikoptereket és több mentőhajót mozgósítottak.
Dróntámadás gyanújával vizsgálják a Szulina közelében szerdán kigyulladt teherhajó ügyét, miközben két drón is behatolt Románia légterébe. A Tulcea megyei lakosságot többször riasztották, a román légtér védelmére spanyol vadászgépek emelkedtek a magasba.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia október 15-én, csütörtökön este 7 órától várja a közönséget a „Constantin Silvestri” Nemzetközi Zenei Fesztivál XXXVI. évadja keretében megrendezett szimfonikus előadásra.
A legfőbb ügyészség szerdán megerősítette, hogy júliusban büntetőeljárást indított a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítésével kapcsolatban benyújtott több mint 600 feljelentés nyomán.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt az 53 éves férfit, aki tavaly szeptemberben Baba Ana településen megverte 57 éves szeretőjét, majd autóval átgázolt rajta.
szóljon hozzá!