Megbukott a Boc-kormány

Az Emil Boc vezette kabinet nem távozik azonnal, hanem mindaddig ügyvivőként tevékenykedik, amíg a parlament bizalmat nem szavaz egy új kormánynak. Ez idő alatt azonban nem kezdeményezhet törvényeket és nem adhat ki sürgősségi rendeleteket. A bizalmatlansági indítvány elfogadása után a következő lépést az államfőnek kell megtennie. Az elnök konzultál a parlamenti pártokkal, majd ennek alapján megnevezi a miniszterelnök-jelöltet, akinek a parlament szavazatát kell kérnie kormányára. Ha két kormányalakítási kísérlet kudarccal végződik, az államfő feloszlatja a parlamentet, és előrehozott választásokat ír ki.

Emil Boc ügyvezető miniszterelnök a szavazás utáni első nyilatkozatában azt mondta: kormányát azért buktatták meg, mivel a tervezett nyugdíjreform keretében megnyirbálta volna a képviselők és szenátorok magas nyugdíjait. Boc egyébként a plénum előtt is e gondolat köré építette szenvedélyes hangú beszédét.

Az összesen 471 képviselő és szenátor közül a szavazáson 448-an vettek részt. Bizalmatlansági indítvány elfogadásához 236 szavazat szükséges. A PNL-nek, az RMDSZ-nek és a PSD-nek 87, 31, illetve 161 képviselője és szenátora van, ez összesen 279 szavazatot jelent. A PDL-nek 174 szavazata van a parlamentben, és most a kormány álláspontjával hagyományosan egyetértő, 18 tagú nemzeti kisebbségi frakció szavazataira sem számíthatott, Varujan Pambuccian frakcióvezető ugyanis a plénum előtt bejelentette: a nemzeti kisebbségek képviselői nem szavaznak.

A félórás késéssel kezdődő ülés előtt még mindig bizonytalan volt, hogy a parlament két háza megszavazza, vagy elutasítja a bizalmatlansági indítványt. Egy neve elhallgatását kérő PDL-képviselő a HotNews-nak nyilatkozva azt mondta: öt RMDSZ-es képviselő szavazata bizonytalan, noha Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ-frakciók kedd reggeli ülése után bejelentette: megszavazzák az indítványt. Később Kelemen Hunor ügyvezető elnök is megerősítette ezt a plénum előtt mondott beszédében. „Az ellenzéknek csak 234 szavazata lesz a kormány megbuktatásához szükséges 236 szavazatból” – vélekedett a PDL-képviselő. Ludovic Orban, a PNL alelnöke azonban szintén a HotNews-nek azt mondta: a szükséges szavazatszámhoz képest tízzel több kéviselő és szenátor szavaz majd az indítvány elfogadása mellett. Bizakodóan nyilatkozott a szociáldemokrata Viorel Hrebenciuc is a Mediafax-nak: „Az indítvány átmegy, nem igaz, hogy ellenzéki honatyák ellene szavaznak”.

Míg a PSD és a PNL úgy döntött, hogy képviselőik és szenátoraik megmutatják szavazatukat a golyós voksolás előtt, az RMDSZ tartotta magát ahhoz az előíráshoz, hogy a szavazás titkos legyen. A liberálisok egyébként igen szigorúan veszik a pártfegyelmet, Crin Antonescu kedden be is jelentette: kizárják a pártból azt az öt PNL-honatyát, akik igazolatlanul hiányoztak  a plenáris ülésről.

Az RMDSZ-frakciók még az ülés előtt is gyűlésen elemezték a helyzetet, amit Markó Béla azzal magyarázott, hogy a szövetség az utolsó pillanatig tárgyalásokat folytatott a három másik parlamenti párttal, és még egyszer elemezni kívánták az összes érvet, ellenérvet, a kormány bukásának vagy maradásának minden következményét.

„Ma is ugyanarra a következtetésre jutottunk, mint korábban: ha a bizalmatlansági indítvány átmegy, a kormány pedig megbukik, megpróbálunk az összes párttal egyeztetni, hogy közös, stabil, jó megoldást találjunk” – mondta Markó Béla.

A bizalmatlansági indítvány sorsa egyébként nem az RMDSZ-től függött, hiszen a PSD-nek és a PNL-nek együtt megvan a kormány megbuktatásához szükséges szavazatszáma.