Fotó: Pixabay.com
Tízből hat román állampolgár véli úgy, hogy a korrupció kihat mindennapi életére – derül ki az Európai Bizottság (EB) által közzétett Eurobarométer-felmérés eredményeiből.
2020. június 11., 17:192020. június 11., 17:19
E szerint a 26 százalékos európai átlaghoz képest a romániai válaszadók 64 százaléka véli úgy, hogy a korrupció kihat mindennapi életére. 2017-hez viszonyítva ez az arány 4 százalékkel kisebb (az európai átlag egy százalékponttal nőtt).
A romániaiak 48 százaléka szerint az elmúlt három évben nőtt a korrupció az országban (az európai válaszadók 42 százaléka gondolja ezt), 37 százalékuk szerint a három évvel ezelőtti szinten maradt (az uniós arány hasonló), 7 százalék szerint pedig csökkent (az uniós arány hasonló) – számolt be az Agerpres.
Tíz romániai válaszadóból négyen (41 százalék) gondolják azt, hogy a megvesztegetés és a vesztegetés elfogadása, valamint a hatalommal való visszaélés személyes nyereség céljából elterjedt a politikai pártok körében (az uniós átlag 53 százalék), 36 százalék elterjedtnek tartja ezeket a politikusok körében (az uniós átlag 49 százalék), 33 százalék szerint elterjedt a közbeszerzések nyerteseiről döntő köztisztviselők körében (az uniós átlag 38 százalék), 25 százalék elterjedtnek tartja a magánvállalatok körében (az uniós átlag 37 százalék), 48 százalék az egészségügyben (az uniós átlag 27 százalék), 41 százalék pedig a rendőrség körében (az uniós átlag 26 százalék) is elterjedtnek véli.
Romániában 2019. december 6-a és 15-e között készült a felmérés 1081 személy megkérdezésével. Uniós szinten 27.498 személy vett részt a felmérésben. Az uniós átlag a nagy-britanniai adatokat is magában foglalja, a felmérés készítésekor ugyanis az ország még az Európai Unió tagja volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!