Fotó: Bíró Blanka
Módosítás nélkül, döntéshozó kamaraként ismét megszavazta kedden a bukaresti képviselőház azt a jogszabályt, amely román nemzeti ünneppé nyilvánítja a trianoni diktátum 1920. június 4-i aláírásának évfordulóját, június 4-ét. Az RMDSZ szerint a törvénnyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé.
2020. november 03., 15:162020. november 03., 15:16
2020. november 03., 16:302020. november 03., 16:30
A képviselőház 175 támogató és 23 nem szavazattal, 85 tartózkodás mellett szavazott ismét igennel a magyarellenes jogszabályra, amelyet az államfőnek immár ki kell hirdetnie. Mint ismeretes, a parlament májusban egyszer már elfogadta a jogszabályt, de Klaus Iohannis államfő először alkotmányossági normakontrollt kért a törvény kapcsán, majd miután az alkotmánybíróság alkotmányosnak nyilvánította, megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. A szenátus azonban szeptember végén, a képviselőház pedig most bólintott rá másodízben is.
Iohannis felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a több szakértő és civil szervezet által bírált törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, ezért a jogalkotási folyamat újrakezdésére, történészek, kutatók, a civil szféra bevonására kérte fel a parlamentet.
A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvény felhatalmazza a hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
Mint ismeretes, a tervezetet Titus Corlățean PSD-s szenátor terjesztette be, miután a magyar parlament a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította 2020-at. Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője korábban a Krónikának elmondta: az RMDSZ nem tudta megakadályozni a jogszabály elfogadását, mivel a PSD a PMP-vel közösen erőltette azt. A politikus a törvénytervezet keddi vitája alatt elmondta: jelenleg a román pártok nem érdekeltek abban, hogy olyan rendelkezéseket fogadjanak el, amelyek az ország fejlesztését szolgálják, hanem inkább politikai célokra használják a törvényhozást, mint például a Trianon napjának a törvénye.
Benedek Zakariás úgy vélekedett: ezzel a törvénnyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé. „Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabb lenne a munkánk, hogyha olyan törvényekről szavazhatnánk, amelyek az ország fejlődését célozzák, amelyek a jövőbe és nem pedig a múltba mutatnak, nem elválasztanak, hanem szorgalmazzák a békés együttélést” – idézte a frakcióvezetőt az RMDSZ hírlevele. Hozzátette: Erdély elcsatolásával Románia nem csak területileg gazdagozott, hanem az itt élő magyar közösséggel is, kultúrájával és hagyományával.
A plénumban elhangzott vitán Benedek Zakariás arra kérte a román pártok képviselőit, hogy közösen, mielőbb dolgozzanak ki stratégiát az ország fejlesztéséről, arról, hogy miként nézzen ki Románia 10 év múlva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Szeptember közepétől emelkedik a járművezetői engedély, a forgalmi engedély és az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiállításának díja Romániában.
Jelentősen eltér, hogy Románia különböző városaiban mennyit fizetnek a fogyasztók a víz- és a csatornahasználatért. A két szolgáltatás együttes köbméterenkénti ára egyes településeken alig haladja meg a 15 lejt, máshol viszont megközelíti a 26 lejt.
Miközben Nicușor Dan államfő a napokban – várhatóan már kedden – újabb egyeztetést kezd a pártok képviselőivel egy új, teljes jogkörű kormány megalakításáról, a pártok vezetői a saját stratégiájukról egyeztetnek.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását.
Az egyre növekvő számú drónincidensek miatt a román kormány tájékoztató kampányt indít – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás