az ellenzéki Demokrata-Liberális Pártnak (PD-L) 434-et (június elsején 473-at), a kormányzó Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) pedig 349-et (355). Emellett a baloldal legnagyobb fegyvertényének számít, hogy a rendszerváltás óta először sikerült kiütnie Bukarestet a jobboldal kezéből: Sorin Oprescu szociáldemokrata szenátor függetlenként nyert főpolgármesteri tisztséget, a főváros hat kerülete közül pedig kettőt PSD-s elöljáró, Neculai Onţanu és Marian Vanghelie irányít. A PD-L két (Liviu Negoiţă és Cristian Poteraş), a PNL és a Konzervatív Párt (PC) pedig egy-egy kerület élére ültetett polgármestert (Andrei Chilimant, illetve Cristian Popescu-Piedonét). Nem lesz könnyű dolga viszont a főváros élén a kampányban többek között függő autópályát ígérő Sorin Oprescunak, akinek útja számos buktatóval vezetett a diadalig. (Mivel a PSD nem őt, hanem Cristian Diaconescut jelölte, kilépett a pártból, és függetlenként indult, jelöltetését azonban a választási iroda formai okok miatt visszadobta, végül azonban a törvényszék zöld utat adott az 57 éves sebésznek). Az 55 fős fővárosi közgyűlésben a PD-L 24, a PSD 16, a PNL 8, a George Becali vezette PNG 4, a Nagy-Románia Párt pedig három mandátumot szerzett, így Oprescu abban reménykedhet, hogy olyan pártkoalíciót sikerül maga köré építenie, amely támogatja nagyszabású projektjeit. Különben az újdonsült főpolgármestert sokan máris a PSD jövő évi államfőjelöltjeként emlegetik, amelyben bizonyára támogatásra talál mentora, Ion Iliescu exállamfő révén, akinek pártbeli pozíciói jelentősen megerősödtek háziorvosa diadala nyomán – a második fordulóba be se jutott Diaconescu pártján álló Geoană kárára. A vasárnapi megmérettetés másik érdekessége, hogy a Iaşi megyei Voineşti községben a szociáldemokrata és a liberális polgármesterjelölt közül éppen az a PSD-s Neculai Ivaşcu nyerte meg a választást, aki a választás reggelén elhunyt. Miközben az országos választási iroda tegnap úgy döntött: a 23 szavazattal alulmaradt Gheorghe Dobreanu ülhet az elöljárói székbe, a PSD bírósághoz fordult, és a megmérettetés újrarendezését követeli.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.