2012. március 20., 15:032012. március 20., 15:03
„Sokan érezzük úgy, hogy a magyar-román kapcsolatok talán a két modern állam fennállása óta soha nem voltak olyan jók, mint most” – fogalmazott a magyar diplomácia vezetője román kollégájával közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén. Martonyi János hozzátette: Budapest értékeli a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálását, a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügyében megszületett, jelenleg közvitán lévő kormányhatározatot, továbbá azt is, hogy az egyházi ingatlanok tulajdon-visszaadási folyamata ismételten megindult.
A magyar külügyminiszter köszönetet mondott „a román kormány nagyon ésszerű, kiegyensúlyozott álláspontjáért”, amelyet Magyarországgal kapcsolatban tanúsított az Európai Unió pénzügyminisztereinek legutóbbi értekezletén. Martonyi János ugyanakkor kijelentette, hogy nem tisztességes dolog Románia és Bulgária schengeni tagfelvételének halogatása, miután a két ország teljesítette a mindenkire érvényes csatlakozási feltételeket.
Cristian Diaconescu román külügyminiszter azt mondta, a polgárokat közvetlenül érintő kérdésekről egyeztetett magyar partnerével: az energetikai hálózatok összekapcsolását, a regionális jelentőségű, közös infrastrukturális projekteket és a környezetvédelmet sorolta ezek közé.
Az MTI kérdésére, hogy vajon a magyar-román kétoldalú kapcsolatokban is hasznosítható-e az a modell, ahogyan Románia anyaországként fellépett a szerbiai román kisebbség védelmében, a román külügyminiszter azt mondta: a két helyzet teljesen különböző. Románia az uniós csatlakozás politikai feltételeinek monitorozását kérte Szerbia tagjelölti státusának elfogadása előtt az Európai Bizottság álláspontjával összhangban – magyarázta a román diplomácia vezetője. „A különbség nyilvánvaló, mi egyelőre ott tartunk: a belgrádi hatóságoknak el kellene ismerniük a Szerbiában élő románok azon jogát, hogy maguk határozhassák meg saját nemzeti önazonosságukat” – tette hozzá Cristian Diaconescu.
Martonyi Jánost - bukaresti hivatalos látogatásán - fogadja Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök, a parlament mindkét házának elnöke, majd megbeszélést folytat Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.
Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.
A fejlesztési minisztérium közzétette honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag utolsó, a kormánykoalíció által elfogadott változatát – tájékoztatott szerdán az RMDSZ sajtóirodája.
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök, leszögezve egyúttal, hogy egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
Huszonegy megye 102 településén, valamint a fővárosban volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt – tájékoztatott a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.
Látogatottsági adatok