Amint arról beszámoltunk, az EJEB elmarasztalta Romániát a börtönök túlzsúfoltsága miatt kedden kihirdetett ítéletében, és féléves ultimátumot adott a bukaresti kormánynak a helyzet rendezésére. Az EJEB ítéletében megállapította, hogy a romániai börtönökben uralkodó állapotok ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és a megalázó büntetés tilalmáról szóló cikkelyével, és rendszerszintű problémát jelentenek.

A bíróság féléves határidőt szabott meg Bukarestnek arra, hogy kidolgozza a helyzet rendezését szolgáló intézkedéseket, azt ugyanakkor nem szögezi le, számíthat-e Románia büntetésre, és ha igen, mennyire, ha nem teljesíti a feltételeket. Ugyanakkor a szükséges intézkedések megtételéig elhalasztotta az ítélethozatalt minden olyan perben, amit a rossz börtönviszonyok miatt indítottak Románia ellen.

Márton Árpád, az alsóház jogi bizottságának tagja a Krónikának a téma kapcsán kedden kifejtette: első lépésben sürgős, törvényi jellegű intézkedések kellenek, ilyen például a jogi bizottság által hétfőn megvitatott módosítás, amelynek értelmében az embertelen körülmények között eltöltött időszak után bizonyos mértékben csökken a szabadságvesztés időtartama. A második intézkedés a közkegyelmi törvény, amely jelenleg a szenátusban rostokol. Harmadik lépésként az RMDSZ két törvénytervezetet is kidolgozott, az egyik az ártatlanság vélelmére és a perben való részvételi jogra vonatkozó irányelv román jogrendbe való átültetéséről szól, a másik pedig a büntetések végrehajtásáról szóló törvény szélesebb körű módosításáról.

„Emellett természetesen a meglévő börtönök felújítása és újak építése is szükséges” – tette hozzá. „Ugyanakkor szükséges a büntetőjogi perrendtartás módosítsa is, hogy kiküszöbölje a visszaéléseket” – jegyezte meg Márton, példaként azt hozva fel, hogy az új büntető törvénykönyv és perrendtartás alapján kisebb bűncselekményekre nagyobb büntetéseket szab ki, agresszív bűncselekményekre pedig kisebbeket.

„Ez azért van így, mert az új eljárás szerint minden egyes bűncselekmény büntetési tételeit összeadják, míg a régi eljárás az volt, hogy több bűncselekmény esetén a legnagyobb büntetési tételt szabták ki, amihez legfeljebb öt évet adhattak hozzá” – ecsetelte a képviselő. Hozzátette: mindezek mellett szükséges a bírák és ügyészek visszaéléseinek a büntetése is. Márton Árpád szerint a kiszabott hat hónap elegendő az intézkedések kidolgozására, ha pedig Románia fél év múlva bizonyítja a jóhiszeműségét az EJEB-nek, és reális intézkedési tervet dolgoz ki, akkor nem kell szankciókra számítani.

A kormány márciusban fogadta el a börtönök működésére vonatkozó új szabályozást, mivel azok nem felelnek meg az Európa Tanács ajánlásának, amely szerint egy elítéltnek legalább négy négyzetméternyi helyet kell biztosítani. Romániában 2016 júliusában 28 278 személyt tartottak fogva, bár a börtönökben csupán 18 826 személy számára volt az ajánlásnak megfelelően elegendő hely. Mint ismeretes, 2016 júliusában országszerte fogolyzendülések törtek ki a börtönökben a túlzsúfoltság miatt. A Grindeanu-kormány év elején arra hivatkozva dolgozott ki a részleges közkegyelemre vonatkozó törvénytervezetet, hogy túlzsúfoltak a börtönök, ezért fennáll a veszélye, hogy az EJEB bírságot ró ki az országra.

Guido Raimondi, az EJEB elnöke még az év elején úgy nyilatkozott: a Románia elleni perek száma 2016-ban 108 százalékkal nőtt, megjegyezve: olyan ismétlődő jelenségről van szó, amely rendszerszintű vagy szerkezeti rendellenességekre utal, és amelyre országos szinten kell megoldást találni. A 2007 és 2016 közötti időszakban az EJEB Romániával szembeni elmarasztaló ítéletei miatt az államnak több mint 1,6 millió eurónyi kártérítést kellett kifizetnie a nem megfelelő börtönkörülmények miatt panaszt tevő elítélteknek, a testület összesen 153 ítéletben mondta ki, hogy Románia az európai emberi jogi egyezmény 3. cikkelyét nem tartja be.

Nem Románia az első ország, amely ellen hasonló ítélet született: az Olaszország ügyében 2013-ban kihirdetett ítéletben az EJEB leszögezte, hogy a börtönök túlzsúfoltsága és az ottani körülmények az európai emberi jogi egyezménnyel összeegyeztethetetlen, strukturális problémát jelentenek. Ennek nyomán az olasz államnak 8 eurós kártérítést kellett fizetnie a fogva tartottaknak minden egyes börtönben töltött nap után. Ez évi 78 milliós eurót jelentett.

Csökkentené a parlament a büntetéseket

A képviselőház jogi bizottságának hétfői döntése értelmében minden nem megfelelő körülmények között eltöltött hónapért hat napot elengednek a fogvatartottak büntetéséből. A hat napot Eugen Nicolicea bizottsági elnök javasolta, miután a szaktestület elutasította az RMDSZ-es Márton Árpád javaslatát, amely szerint 9 napot kellene elengedni minden nem megfelelő körülmények között töltött hónapért.

„A körülmények nem számítanak megfelelőnek, ha az egy fogvatartottra számított felület kevesebb, mint négy négyzetméter, ha nem lehet kijárni az udvarra, ha nincs megfelelő hőmérséklet, ha nincs természetes fény, nincsenek megfelelő higiéniai feltételek” – áll a dokumentumban. A jogi bizottság döntése szerint a napokat 2012. július 24-től számítják. Ebben az esetben a képviselőház a döntéshozó kamara. Eközben a szenátus jogi bizottsága kedden olyan módosító javaslatot fogadott el, amelynek értelmében három évet elengednének a bíróságok által kirótt, három évet meghaladó, de tízévesnél nem több szabadságvesztésekből.