Markó Béla emlékeztetett arra, hogy 1990 tavaszán, március 15-e megünneplését teljesen másképpen szemlélték a románok és magyarok, és akkor még azoknak, akiknek érdekük volt fenntartani a köztünk lévő ellentéteket, elsősorban a régi rendszer képviselőinek, sikerült Erdély-szerte nagy etnikumközi feszültségeket gerjeszteniük. „Ennek eredményeként, március 19-én és 20-án ugyanezek az ultranacionalista erők egy több halálos áldozatot és számos sebesültet követelő véres konfliktusba taszították Marosvásárhely és a környék lakosságát” - mondta Markó.

„Meggyőződésem, hogy mindannyian tanultunk az akkori eseményekből, és kötelességünknek tartjuk, hogy következetes módon békés megoldásokat keressünk az együttélésre és az etnikumközi kapcsolatokat érintő kérdések rendezésére. Sikerült túllépnünk a saját félelmeinken, előítéleteinken, és politikai szinten is a párbeszéd és az együttműködés útját választottuk” - fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Markó Béla szerint noha 1990-ben még sokan kifogásolták a nemzeti kisebbségek szimbólumainak használatát, és sokan tagadták a magyar közösség jogát, hogy megemlékezzék saját történelméről, az évek során románok és magyarok megtanulták, hogy tisztelni kell a másik múltját akkor is, amikor nem értünk vele egyet, és tisztelni kell a másik közösség önazonosságát és szimbólumait.

„1848-ban és 1849-ben a magyaroknak és a románoknak nem sikerült megegyezniük, és ez az ellentét, amelyet a Habsburgok szítottak, hozzájárult a magyar forradalom leveréséhez, annak ellenére, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség eszményei közösek voltak és közösek ma is” - mondta a szenátusban Markó.

„Képesek vagyunk az együttlétre, még akkor is, ha esetleg nem egyformán gondolkodunk. Emiatt nem tudom és nem is akarom elfogadni, hogy 2009-ben olyan félelmek, előítéletek és mentalitások vezéreljenek minket, amelyekről azt gondoltuk, hogy már feledésbe merültek” - mondta a szenátor.

Markó emlékeztetett arra, hogy az 1990-es években sok ellenérzés és spekuláció övezte egy-egy magyarországi politikus idelátogatását, és általában, ha a magyar kormány egyik tagja ellátogatott Romániába, azt tanácsolták neki, hogy csak Bukarestbe jöjjön, és kerülje el Erdélyt, a gyanakvás és a feszültségek elkerülése végett. „Azt hittem, hogy sikerült túllépnünk ezeken az időkön. De most, látva azt, hogy mi történt, hogy mi minden hangzott el a magyar államelnök erdélyi látogatása kapcsán, arra kell rádöbbennem: nincsen jogunk azt hinni, hogy a történelem nem ismétlődik” - tette hozzá.

Markó abszurdnak nevezte a Sólyom László romániai látogatásának megakadályozására tett kísérlet, és hangsúlyozta: természetesnek kellene lennie egy ilyen jelenlétnek a magyarok nemzeti ünnepén. Mivel Magyarország és Románia az Európai Unió tagja, meg kell próbálniuk kihasználni azt, hogy nagy lehetőségek vannak, számos fontos területen, a két ország közös erőfeszítésére, fűzte hozzá.

„Egy stratégiai partnerség hatalmas esélyt jelentene mindkét ország, mindkét nemzet számára! Nincsen jogunk elszalasztani ezt az esélyt, és feltámasztani a közelmúlt, a kilencvenes évek árnyait. Kossuth és Bălcescu nem jártak sikerrel. Nekünk viszont sikerülhet, és megtalálhatnánk a legjobb megoldásokat a román-magyar együttélésre” - fogalmazott Markó Béla, majd köszönetet mondott mindazoknak a románoknak, akik a magyarokkal együtt ünnepeltek március 15-én.