Markó: a kisebbségi jogok bővítése nem károsítja a többséget

Markó szerint az olyan régiókban, térségekben, ahol jelentős számú, más nyelven beszélő közösség él, „gondolnunk kell a román nyelv mellett, az illető nyelv hivatalossá nyilvánítására”. Leszögezte, a magyar nyelvnek egyes esetekben már hivatalos jellege van: helységnévtáblák, intézmények feliratai kapcsán, vagy olyankor, amikor a helyi vagy megyei tanács ülései magyar nyelven zajlanak. „Ezekben az esetekben a magyar már használatos, tehát tárgyalhatunk az anyanyelvhasználat kiszélesítéséről”- tette hozzá, kiemelve az igazságszolgáltatást és a dekoncentrált intézményeket, mint a kiterjesztés irányát.

A székelyföldi románok – akik maguk is kisebbségben élnek- helyzete kapcsán elmondta, a politikumnak foglalkoznia kell a közösség jogainak védelmével. Szerinte a tanügyi törvénytervezetbe foglalt, a szórvány-közösségekben élő, kisebbségekhez tartozó, kislétszámú osztályok finanszírozására és pozitív diszkriminációjára vonatkozó rendelkezéseknek ugyanúgy érvényeseknek kellene lenniük a Hargita és Kovászna megyében élő román közösségek helyzetére is. 

A politikus bírálta a hétvégi maroshévízi gyűlésen résztvevő román politikusokat. „Nagyon veszélyesnek tartom, hogy egy, a fiatal generációhoz tartozó politikus megpróbálja átvenni a már rég túlhaladottnak hitt nacionalista retorikát”- mondta Victor Ponta, szociáldemokrata pártelnök beszéde kapcsán. Úgy vélte, a Szociáldemokrata Párt és annak elnöke nagyot hibázik, amikor azt hiszi, hogy Erdélyben az ultranacionalista szavazatokkal még szavazat vagy népszerűség gyűjthető. „Erdélyben, akárcsak az ország már részeiben az nyer, aki modernizációs programot, infrastruktúra-fejlesztési programot,  minden fontos területen európai programot nyújt a választóknak”- szögezte le. Markó meglepődéssel és döbbenettel tapasztalta, hogy az ellenzék egyes politikusai a Nagy-Románia Párttal „szövetkeztek” ebben a kérdésben.

Emil Boc kormányfő azon kijelentésére reagálva, mely szerint Romániában hivatalos nyelve mindig a román marad, illetve, hogy az alkotmány erre vonatkozó kitétetelei nem változtathatók meg, az RMDSZ elnöke azt mondta: az Alkotmány bármely rendelkezése módosítható, sőt, azon szakaszok is megváltoztathatók, amelyek más szakaszok megváltoztathatatlanságát írják elő.