2010. április 30., 13:542010. április 30., 13:54
A betegszabadságokkal kapcsolatos kiadások az idén is emelkedtek. Míg 2009 első negyedévében az egészségügyi tárca 220 millió lejt költött erre, az idei év hasonló időszakban már 255 millió lejt fizettek ki a betegállományban lévőknek. Cseke Attila egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint vannak megyék, ahol a betegnapok aránya 20-30 százalékkal emelkedett (például Bihar, Szilágy, Iasi vagy Neamt és Valcea megyék), de Konstanca megyében 50 százalékos a növekedés. „A legkirívóbb esetek közül megemlíteném azt a pácienst, aki 71 napot töltött betegállományban, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Öt különböző diagnózis miatt hat beteglapot állítottak ki neki. Mivel a betegállomány első öt napját a munkaadó fizeti, ez a munkáltató összesen 47 betegnapot volt kénytelen kifizetni ennek az alkalmazottnak. Igy nem csodálom, hogy a munkaadók nagyobb része támogatja a kezdeményezésünket” – fogalmazott Cseke Attila.
A miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet: a módosítások között szerepel, hogy a betegnek ezentúl nyilatkoznia kell arról, hol található meg a betegszabadság ideje alatt, és ez ellenőrizhető is. Amennyiben a munkaadó vagy az egészségügyi biztosító által kiküldött ellenőrzés során nem találják otthon a beteget, másnaptól nem fizetik tovább a szabadságot.
2009-ben országszerte kb. 2,7 millió beteglapot adtak ki az alig több mint ötmillió hazai munkavállalónak, az Egységes Egészségbiztosítási Alapnak hat százalékát - mintegy 923 millió lejt - betegszabadságok kifizetésére költötték. 2006-ban ez az összeg még csak 482 millió lej volt. Egyes megyékben három év alatt négyszeresre növekedett a kiadott beteglapok száma.
A jogszabály-módosítás nem vonatkozik a krónikus betegségekre, mint a tuberkulózis, a neopláziás esetekre vagy HIV-fertőzöttekre, a veszélyeztetett terhességekre, a szülés előtti és utáni szabadságra, valamint a beteg gyerekek gondozására.
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).