2010. április 30., 13:542010. április 30., 13:54
A betegszabadságokkal kapcsolatos kiadások az idén is emelkedtek. Míg 2009 első negyedévében az egészségügyi tárca 220 millió lejt költött erre, az idei év hasonló időszakban már 255 millió lejt fizettek ki a betegállományban lévőknek. Cseke Attila egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint vannak megyék, ahol a betegnapok aránya 20-30 százalékkal emelkedett (például Bihar, Szilágy, Iasi vagy Neamt és Valcea megyék), de Konstanca megyében 50 százalékos a növekedés. „A legkirívóbb esetek közül megemlíteném azt a pácienst, aki 71 napot töltött betegállományban, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Öt különböző diagnózis miatt hat beteglapot állítottak ki neki. Mivel a betegállomány első öt napját a munkaadó fizeti, ez a munkáltató összesen 47 betegnapot volt kénytelen kifizetni ennek az alkalmazottnak. Igy nem csodálom, hogy a munkaadók nagyobb része támogatja a kezdeményezésünket” – fogalmazott Cseke Attila.
A miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet: a módosítások között szerepel, hogy a betegnek ezentúl nyilatkoznia kell arról, hol található meg a betegszabadság ideje alatt, és ez ellenőrizhető is. Amennyiben a munkaadó vagy az egészségügyi biztosító által kiküldött ellenőrzés során nem találják otthon a beteget, másnaptól nem fizetik tovább a szabadságot.
2009-ben országszerte kb. 2,7 millió beteglapot adtak ki az alig több mint ötmillió hazai munkavállalónak, az Egységes Egészségbiztosítási Alapnak hat százalékát - mintegy 923 millió lejt - betegszabadságok kifizetésére költötték. 2006-ban ez az összeg még csak 482 millió lej volt. Egyes megyékben három év alatt négyszeresre növekedett a kiadott beteglapok száma.
A jogszabály-módosítás nem vonatkozik a krónikus betegségekre, mint a tuberkulózis, a neopláziás esetekre vagy HIV-fertőzöttekre, a veszélyeztetett terhességekre, a szülés előtti és utáni szabadságra, valamint a beteg gyerekek gondozására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok