
Fotó: RMDSZ
Ősszel kerülhet a parlament elé a kormányprogramban is szereplő, s immár közel húsz éve késlekedő kisebbségi törvény. Az RMDSZ a kérdésben egyeztetést ígér az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) is, bár egy konszenzusos szöveg elfogadására nem lát reális esélyt. Döntő kérdés, miként reagálnak majd a román koalíciós partnerek a tervezet végleges formájára.
2022. május 13., 08:232022. május 13., 08:23
Dokumentumban fogalmazta meg álláspontját a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az elmúlt hétvégén rendezett országos küldöttgyűlésén. Ennek lényege az autonómiák jogi támpontjának megteremtése, közösségi jogok az anyanyelvhasználat, oktatás és kultúra területén, valamint a politikai pluralizmus feltételeinek megteremtése.
Lapunk megkeresésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke emlékeztetett, hogy
„A 2004 őszén kormányra került RMDSZ az anyanyelvhasználati jogok érvényesítését egy kisebbségi törvény elfogadásában látta megvalósíthatónak, erre a román törvényhozás a 2003-as alkotmánymódosítás során kötelezettséget is vállalt. Ezzel a végül kudarcba fulladt kísérlettel az RMDSZ akkori vezetőinek sikerült majdnem két évtizedre zátonyra futtatni a közösségi autonómiák ügyét, pedig annál kedvezőbb konjunktúra azelőtt és azóta sem volt” – véli Toró T. Tibor.
Az EMNT stratégiai partnereként tevékenykedő EMNP ügyvezető elnöke szerint a jelenlegi kormányprogramban megvalósítandó célként szereplő kisebbségi törvény kidolgozása esély lehet az erdélyi magyar közösség alapvető stratégiai célját képező közösségi autonómiák jogi kereteinek megteremtésére. Mint mondta, egyeztetést szorgalmaznak az erdélyi magyar politikai szervezetek között egy konszenzusos tervezet kidolgozására, amely bírja az erdélyi magyar politikai közösség támogatását.
„Alakuljon közös, az RMDSZ és az EMSZ szakpolitikusaiból álló munkacsoport a törvénytervezet konkrét formájának kidolgozására” – idézte a politikus az EMNT frissen elfogadott dokumentumának passzusát.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának azt mondta, a kisebbségi törvénytervezetet a parlament őszi ülésszakában nyújtanák be, a tavaszi ülésszak végére pedig várhatóan a véglegeshez közeli formába öntik a szöveget. Megkérdeztük, eleget tesznek-e az EMNT részéről megfogalmazott felkérésnek az együttműködésre.
A politikus leszögezte: egyeztetni fognak az EMSZ képviselőivel.
„Nem hiszem, hogy sikerül elérni egy konszenzusos szöveget, hiszen nehéz mindenben egyetérteni. De egyeztetni fogunk az EMSZ-szel, a többi kisebbségi képviselőt tömörítő parlamenti frakcióval, valamint a koalíciós partnereinkkel is. Ezt követően nyújtjuk be a törvénytervezetet” – közölte a kolozsvári politikus.
„Ahogy mondani szokták, ha valamit nem akarsz megoldani, létrehozol egy bizottságot” – jegyezte meg a frakcióvezető.
Lesz-e elfogadott jogszabály? – kérdeztük Csoma Botondot. Mint fogalmazott, jelenleg nehéz megmondani, hogy a román koalíciós partnerek hogyan viszonyulnak a kérdéshez. „Volt már szó róla, többször is beszéltünk velük erről. Elviekben nem volt kifogásuk. De hogy a konkrét tervezettel kapcsolatos reakciók milyenek lesznek, az csak akkor fog kiderülni, amikor leülünk velük a szövegről tárgyalni” – mondta Csoma Botond. Hozzátette: úgy szeretnék benyújtani a tervezetet, hogy átmenjen, hiszen „egy stilisztikai műveletnek semmi értelme”.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) május 6-ai, kolozsvári ülésén lapunk kérdésére elmondta, a kisebbségi törvény tervezete várhatóan az őszi ülésszakban kerül a bukaresti parlament elé, és véleménye szerint tartani tudják a határidőt. „Az eredeti terv az volt, hogy idén fogadjuk el, és ezen eddig nem kellett változtatni. Persze nem tudjuk, hogy mi fog történni holnap vagy holnapután, de megvan a koalíciós egyezség, megvan a határidő, és ezt eddig senki nem kérdőjelezte meg” – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora, Sorin Cîmpeanu szerint a párt vezetősége hétfőn 17 órakor kezdődő ülésén vitatja meg Adrian Veștea miniszterelnök-jelölésének ügyét.
Az RMDSZ egyelőre nem foglal állást Adrian Veștea miniszterelnök-jelölésével kapcsolatban. A szövetség vezetői megvárják, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) miként viszonyul Nicușor Dan államfő váratlan döntéséhez.
Tudorel Toader volt alkotmánybíró szerint Nicușor Dan államfőnek konzultálnia kellett volna a parlamenti pártokkal, mielőtt Adrian Veșteát nevesítette miniszterelnök-jelöltnek.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetősége vasárnap 19 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt – tájékoztatott a párt sajtószóvivője, Cristian Seidler.
Adrian Veștea szerint miniszterelnök-jelölése nem fenyegetést, hanem felelősséget jelent a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára. Ezzel szemben Gheorghe Falcă PNL-s európai parlamenti képviselő vasárnap Veștea kizárását kérte a pártból.
Az RMDSZ vezetősége vasárnap 18 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt kormányfőt – nyilatkozta Csoma Botond a Digi 24 televíziónak.
A Brassó Megyei Tanács elnökéből lett miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea több mint három évtizede tagja a PNL-nek, önkormányzati vezetőként és miniszterként is jelentős politikai tapasztalatot szerzett.
Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.
Miután Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízatását, Nicușor Dan államfő Adrian Veșteát, Brassó Megye Tanácsának elnökét és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnökét kérte fel kormányalakításra.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség.
szóljon hozzá!