Fotó: RMDSZ
Ősszel kerülhet a parlament elé a kormányprogramban is szereplő, s immár közel húsz éve késlekedő kisebbségi törvény. Az RMDSZ a kérdésben egyeztetést ígér az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) is, bár egy konszenzusos szöveg elfogadására nem lát reális esélyt. Döntő kérdés, miként reagálnak majd a román koalíciós partnerek a tervezet végleges formájára.
2022. május 13., 08:232022. május 13., 08:23
Dokumentumban fogalmazta meg álláspontját a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az elmúlt hétvégén rendezett országos küldöttgyűlésén. Ennek lényege az autonómiák jogi támpontjának megteremtése, közösségi jogok az anyanyelvhasználat, oktatás és kultúra területén, valamint a politikai pluralizmus feltételeinek megteremtése.
Lapunk megkeresésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke emlékeztetett, hogy
„A 2004 őszén kormányra került RMDSZ az anyanyelvhasználati jogok érvényesítését egy kisebbségi törvény elfogadásában látta megvalósíthatónak, erre a román törvényhozás a 2003-as alkotmánymódosítás során kötelezettséget is vállalt. Ezzel a végül kudarcba fulladt kísérlettel az RMDSZ akkori vezetőinek sikerült majdnem két évtizedre zátonyra futtatni a közösségi autonómiák ügyét, pedig annál kedvezőbb konjunktúra azelőtt és azóta sem volt” – véli Toró T. Tibor.
Az EMNT stratégiai partnereként tevékenykedő EMNP ügyvezető elnöke szerint a jelenlegi kormányprogramban megvalósítandó célként szereplő kisebbségi törvény kidolgozása esély lehet az erdélyi magyar közösség alapvető stratégiai célját képező közösségi autonómiák jogi kereteinek megteremtésére. Mint mondta, egyeztetést szorgalmaznak az erdélyi magyar politikai szervezetek között egy konszenzusos tervezet kidolgozására, amely bírja az erdélyi magyar politikai közösség támogatását.
„Alakuljon közös, az RMDSZ és az EMSZ szakpolitikusaiból álló munkacsoport a törvénytervezet konkrét formájának kidolgozására” – idézte a politikus az EMNT frissen elfogadott dokumentumának passzusát.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának azt mondta, a kisebbségi törvénytervezetet a parlament őszi ülésszakában nyújtanák be, a tavaszi ülésszak végére pedig várhatóan a véglegeshez közeli formába öntik a szöveget. Megkérdeztük, eleget tesznek-e az EMNT részéről megfogalmazott felkérésnek az együttműködésre.
A politikus leszögezte: egyeztetni fognak az EMSZ képviselőivel.
„Nem hiszem, hogy sikerül elérni egy konszenzusos szöveget, hiszen nehéz mindenben egyetérteni. De egyeztetni fogunk az EMSZ-szel, a többi kisebbségi képviselőt tömörítő parlamenti frakcióval, valamint a koalíciós partnereinkkel is. Ezt követően nyújtjuk be a törvénytervezetet” – közölte a kolozsvári politikus.
„Ahogy mondani szokták, ha valamit nem akarsz megoldani, létrehozol egy bizottságot” – jegyezte meg a frakcióvezető.
Lesz-e elfogadott jogszabály? – kérdeztük Csoma Botondot. Mint fogalmazott, jelenleg nehéz megmondani, hogy a román koalíciós partnerek hogyan viszonyulnak a kérdéshez. „Volt már szó róla, többször is beszéltünk velük erről. Elviekben nem volt kifogásuk. De hogy a konkrét tervezettel kapcsolatos reakciók milyenek lesznek, az csak akkor fog kiderülni, amikor leülünk velük a szövegről tárgyalni” – mondta Csoma Botond. Hozzátette: úgy szeretnék benyújtani a tervezetet, hogy átmenjen, hiszen „egy stilisztikai műveletnek semmi értelme”.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) május 6-ai, kolozsvári ülésén lapunk kérdésére elmondta, a kisebbségi törvény tervezete várhatóan az őszi ülésszakban kerül a bukaresti parlament elé, és véleménye szerint tartani tudják a határidőt. „Az eredeti terv az volt, hogy idén fogadjuk el, és ezen eddig nem kellett változtatni. Persze nem tudjuk, hogy mi fog történni holnap vagy holnapután, de megvan a koalíciós egyezség, megvan a határidő, és ezt eddig senki nem kérdőjelezte meg” – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.
Az Olt megyei Slatina kórházában a betegek rögzítették, hogy a kórtermekben bogarak mászkálnak és az illemhelyeken kosz uralkodik. A DSP ellenőrzéseket tart.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra a kormánykoalícióban, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különleges nyugdíjakkal kapcsolatos kritériumot, ha csak a törvénytervezet lesz meg november 28-ig.
Az oktatási minisztérium előtt szerveztek tiltakozó megmozdulást szerdán a tanügyi szakszervezetek – elégedetlenségük oka a személyi kiadások várható 10 százalékos csökkentése.
Nem tartja megfelelőnek a bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a kormánykoalíció újabb javaslatát a különleges nyugdíjak ügyének rendezésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!