
Fotó: RMDSZ
Ősszel kerülhet a parlament elé a kormányprogramban is szereplő, s immár közel húsz éve késlekedő kisebbségi törvény. Az RMDSZ a kérdésben egyeztetést ígér az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) is, bár egy konszenzusos szöveg elfogadására nem lát reális esélyt. Döntő kérdés, miként reagálnak majd a román koalíciós partnerek a tervezet végleges formájára.
2022. május 13., 08:232022. május 13., 08:23
Dokumentumban fogalmazta meg álláspontját a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az elmúlt hétvégén rendezett országos küldöttgyűlésén. Ennek lényege az autonómiák jogi támpontjának megteremtése, közösségi jogok az anyanyelvhasználat, oktatás és kultúra területén, valamint a politikai pluralizmus feltételeinek megteremtése.
Lapunk megkeresésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke emlékeztetett, hogy
„A 2004 őszén kormányra került RMDSZ az anyanyelvhasználati jogok érvényesítését egy kisebbségi törvény elfogadásában látta megvalósíthatónak, erre a román törvényhozás a 2003-as alkotmánymódosítás során kötelezettséget is vállalt. Ezzel a végül kudarcba fulladt kísérlettel az RMDSZ akkori vezetőinek sikerült majdnem két évtizedre zátonyra futtatni a közösségi autonómiák ügyét, pedig annál kedvezőbb konjunktúra azelőtt és azóta sem volt” – véli Toró T. Tibor.
Az EMNT stratégiai partnereként tevékenykedő EMNP ügyvezető elnöke szerint a jelenlegi kormányprogramban megvalósítandó célként szereplő kisebbségi törvény kidolgozása esély lehet az erdélyi magyar közösség alapvető stratégiai célját képező közösségi autonómiák jogi kereteinek megteremtésére. Mint mondta, egyeztetést szorgalmaznak az erdélyi magyar politikai szervezetek között egy konszenzusos tervezet kidolgozására, amely bírja az erdélyi magyar politikai közösség támogatását.
„Alakuljon közös, az RMDSZ és az EMSZ szakpolitikusaiból álló munkacsoport a törvénytervezet konkrét formájának kidolgozására” – idézte a politikus az EMNT frissen elfogadott dokumentumának passzusát.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának azt mondta, a kisebbségi törvénytervezetet a parlament őszi ülésszakában nyújtanák be, a tavaszi ülésszak végére pedig várhatóan a véglegeshez közeli formába öntik a szöveget. Megkérdeztük, eleget tesznek-e az EMNT részéről megfogalmazott felkérésnek az együttműködésre.
A politikus leszögezte: egyeztetni fognak az EMSZ képviselőivel.
„Nem hiszem, hogy sikerül elérni egy konszenzusos szöveget, hiszen nehéz mindenben egyetérteni. De egyeztetni fogunk az EMSZ-szel, a többi kisebbségi képviselőt tömörítő parlamenti frakcióval, valamint a koalíciós partnereinkkel is. Ezt követően nyújtjuk be a törvénytervezetet” – közölte a kolozsvári politikus.
„Ahogy mondani szokták, ha valamit nem akarsz megoldani, létrehozol egy bizottságot” – jegyezte meg a frakcióvezető.
Lesz-e elfogadott jogszabály? – kérdeztük Csoma Botondot. Mint fogalmazott, jelenleg nehéz megmondani, hogy a román koalíciós partnerek hogyan viszonyulnak a kérdéshez. „Volt már szó róla, többször is beszéltünk velük erről. Elviekben nem volt kifogásuk. De hogy a konkrét tervezettel kapcsolatos reakciók milyenek lesznek, az csak akkor fog kiderülni, amikor leülünk velük a szövegről tárgyalni” – mondta Csoma Botond. Hozzátette: úgy szeretnék benyújtani a tervezetet, hogy átmenjen, hiszen „egy stilisztikai műveletnek semmi értelme”.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) május 6-ai, kolozsvári ülésén lapunk kérdésére elmondta, a kisebbségi törvény tervezete várhatóan az őszi ülésszakban kerül a bukaresti parlament elé, és véleménye szerint tartani tudják a határidőt. „Az eredeti terv az volt, hogy idén fogadjuk el, és ezen eddig nem kellett változtatni. Persze nem tudjuk, hogy mi fog történni holnap vagy holnapután, de megvan a koalíciós egyezség, megvan a határidő, és ezt eddig senki nem kérdőjelezte meg” – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!