2009. szeptember 17., 15:322009. szeptember 17., 15:32
A minisztérium személyzete ellenőrizni fogja az igazgatók szakmai felkészültségét bizonyító dokumentumokat, és ha ezek megfelelnek a követelményeknek, a tárca rendelettel megerősíti az illető személy kinevezését a tisztségbe. Ha azonban az illető személy felkészültsége nem megfelelő, a miniszter rendelettel új igazgatót nevez ki.
Kiderült: országszerte 16 ezer olyan iskolaigazgató és tanfelügyelő tevékenykedik, akit versenyvizsga nélkül neveztek ki az üresen maradt tisztségekbe. Bihar megyében például 94 iskolaigazgatót és 21 tanfelügyelőt, míg a Beszterce-Naszód megyében tevékenykedő 129 tanintézmény-vezetőből 83 igazgatót és aligazgatót érint az oktatási tárcavezető rendelete, Hargita és Brassó megyében 200 ilyen esetről számolt be a megyei tanfelügyelőség, Szilágy megyében pedig 54 intézményvezető és 11 aligazgató szerepel az ideiglenesen kihelyezettek listáján.
„Hétfőn kezdtük el a tanévet, és nem foglalkozhatunk azzal, hogy leváltsunk 200 tanintézmény-vezetőt, nem akarunk változást” – szögezte le Ana-Maria Ianoşi Hargita megyei főtanfelügyelő, hozzátéve, hogy ugyanazokat a személyeket fogja javasolni a tisztségek betöltésére, akiket a tanfelügyelőség korábban már kinevezett. Sorin Ionescu Temes megyei főtanfelügyelő a hírügynökségeknek úgy nyilatkozott, az általa vezetett intézmény nem kíván tudomást venni a minisztériumi rendeletről. „Tudom, miről van szó, de lehetetlenség kivitelezni ezt a rendeletet, el sem merem képzelni, mi történne, ha a tanévnyitó után egy héttel iskolaigazgatókat cserélgetnénk. Mi ezzel nem kívánunk foglalkozni” – fogalmazott a főtanfelügyelő.
Gheorghe Troie, az iskolaigazgatók tevékenységének felügyeletével megbízott Bihar megyei tanfelügyelő csütörtökön elmondta, Dorel Luca Bihar megyei főtanfelügyelő már elkezdett dolgozni a listán, amelyet el fog küldeni a minisztériumnak, de ugyanazokat a személyeket fogja javasolni, akik jelenleg is betöltik a tisztségeket kiküldetés nyomán.
| A liberálisok Emil Boc kormányfő lemondását kérik „az amatőrökkel teli kabinetjével együtt”, azzal vádolva a minisztereket, hogy módosították a felelősségvállalással kedden elfogadott oktatási törvényt, mivel annak a kormány honlapján kevesebb cikkelye van, mint a parlamentben bemutatott variánsnak. A PNL egy „hihetetlen és a demokratikus államokban precedens nélküli” tényről számol be: míg a képviselőház honlapján és a parlamenti képviselőknek átadott CD-ken az oktatási törvénynek 336 cikkelye van, a kormány honlapjára feltett variáns csupán 331 cikkelyt tartalmaz. |
A Demokrata-Liberális Párt (PDL) képviselői csütörtökön bejelentették, a szervezet Ecaterina Andronescu oktatási miniszter lemondását követeli, mivel úgy látja: a tárca politikai alapon akarja leváltani azokat az iskolaigazgatókat és tanfelügyelőket, akiket versenyvizsga nélkül, a tanfelügyelőségek vezetősége nevezett ki tisztségükbe. A PDL jogtalannak véli a rendeletet, mivel szerinte az átpolitizálja az oktatást, az elnökválasztások közeledtével pedig a szociáldemokrata tárcavezető pártjával szimpatizáló személyeket neveznek majd ki ezekbe a tisztségekbe. Ecaterina Andronescu lemondását követeli az Országos Oktatási Föderáció (FEN) is – az érdekvédelmi szervezet csütörtöki közleménye azt állítja, az új minisztériumi rendelet „politikai tisztogatást elősegítő intézkedés”.
Ecaterina Andronescu oktatási miniszter csütörtökön úgy nyilatkozott, éppen a politikai szempontból történő kinevezéseket szeretné kiküszöbölni a rendelettel.
„Rengeteg panasz érkezett hozzánk az ország különböző megyéiből, ahol az iskolaigazgatókat politikai szempontok alapján nevezték ki a tanfelügyelőségek, a rendelettel azonban ezt ki tudjuk küszöbölni” – mondta csütörtökön a Mediafaxnak Ecaterina Andronescu tárcavezető.
Emil Boc csütörtökön nem kívánta kommentálni az oktatásügyi miniszter által kibocsátott rendeletet. Arra az újságírói kérdésre, hogy elégedett-e Ecaterina Andronescu munkájával, a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „A tárcavezető munkáját a kormányon belül fogjuk kiértékelni, semmiképpen sem a nyilvánosság előtt.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok