Fotó: A szerző felvétele
2009. július 20., 10:502009. július 20., 10:50
A tárcavezetők közös sajtótájékoztatóján Balázs Péter úgy vélekedett: a hármashatár térségében történő együttműködésnek üzenete van Európa számára, ugyanakkor nagyon fontos a régióban élő ötmillió ember számára is. A magyar diplomácia vezetője a konkrét programok közül kiemelte a mindhárom országot érintő ipari park létrehozását és a transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok térségbeli kiterjesztését. Balázs szólt arról is, hogy az euroregionális együttműködés modellül szolgálhat arra az időszakra, amikor Szerbia már teljes jogú tagja lesz az európai integrációnak.
„Az együttműködéshez adott a közös politikai akarat és a feltételek is folyamatosan javulnak: a magyar és román állampolgárok már személyi igazolvánnyal könnyen léphetik át a közös határt és jó esély van rá, hogy jövőre a szerb állampolgárok is vízummentesen utazhatnak az Európai Unióban” – mondta a külügyminiszter. Román kollégája, Cristian Diaconescu hangsúlyozta, Szerbia az utóbbi időszakban olyan fontos lépéseket tett az európai integráció ügyében, melyeket figyelembe kell venni, amikor az állampolgárok szabad mozgásáról és a kereskedelmi megállapodásokról beszélünk a jövőben.
Vuk Jeremics szerb külügyminiszter megerősítette, a három fél között politikai konszenzus van a vízumkérdésben, s jövőre valósággá válik, hogy a szerb állampolgárok szabadon közlekedhetnek a két másik országban és az egész EU-ban. A tárgyalásokon szó esett a belga–holland–német hármashatár térségében már jól működő közös egészségbiztosítási rendszerhez hasonló kezdeményezésről.
Jeremics közölte, nem látja semmi akadályát annak, hogy Szerbia, Magyarország és Románia is megvalósítson egy hasonló modellt, szerinte ugyanis ez nagyban elősegítené a munkaerő-áramlást a térségben, amely rendkívül fontos a régió számára. A temesvári találkozó volt egyébként a negyedik háromoldalú román–szerb–magyar külügyminiszteri tárgyalás, melyet háromévnyi kihagyás után rendeztek meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok