Nehéz döntés. Az értesülései szerint a PSD által jelölt talárosok kérték a különleges nyugdíjakról szóló döntés elnapolását
Fotó: CCR.ro
A kilenctagú alkotmánybíróság négy bírája kérte a bírók és ügyészek különleges nyugdíját módosító törvényről szóló döntés elhalasztását, kérésüket azzal indokolták, hogy a döntés meghozatala előtt további információkra van szükségük.
2025. december 11., 09:562025. december 11., 09:56
A különleges nyugdíjakkal kapcsolatos döntés halasztásának körülményeiről az Antena 3 hírcsatorna számolt be saját forrásokra hivatkozva.
Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybíróság szerdán ötórás tanácskozás után úgy döntött, hogy december 28-ra halasztja a bírók és ügyészek nyugdíját módosító törvényről szóló döntését.
Az Antena 3 által idézett hivatalos források szerint
Mint arról beszámoltunk, taláros testület a legfelsőbb bíróság alkotmányossági panasza nyomán vizsgálta a jogszabályt.
A legfelsőbb bíróság azért döntött úgy, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, „mert a törvényjavaslat diszkriminálja a bírákat a szolgálati nyugdíjban részesülő más kedvezményezettekkel szemben, és sérti a nemzetközi normákat” – közölte pénteken Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.
„A törvénytervezet diszkriminálja a bírákat a szolgálati nyugdíjban részesülő más kategóriákhoz képest, brutálisan megsérti a bírói függetlenséget, gyakorlatilag megszünteti a bírák szolgálati nyugdíját, megsérti az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata által megállapított nemzetközi normákat, Az Európai Emberi Jogi Bíróság, valamint megsérti az Alkotmánybíróság határozatainak kötelező erejét is” – mondta.
„A törvény nyilvánvaló diszkriminációt teremt a szolgálati nyugdíjak kategóriái között, egyértelműen hátrányosan megkülönböztetve a bírákat, annak ellenére, hogy a bírák az egyetlenek, akiknek alkotmányos státusza garantált (...) Más szolgálati nyugdíjkedvezményezettek kategóriáihoz képest csak a bírák esetében drasztikus a felső határ, amely a nettó jövedelem 70 százalékára korlátozódik. Más kategóriák esetében a korlátozások sokkal magasabb nettó értékre vonatkoznak, 80 százaléktól felfelé. A megkülönböztetés nyilvánvaló és indokolatlan, tekintettel a kormány indoklásában okokra” – tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése és nyugdíjkorhatáruk emelése hónapok óta a feszültség egyik fő forrása Romániában.
A kormány ezt követően egyeztetéseket kezdett a bírák és ügyészek képviselőivel, akik azonban ragaszkodnak a luxusnyugdíjhoz.
A bírák és ügyészek azt kérték, hogy a bruttó jövedelmük 65 százalékát kapják nyugdíjként, ami az utolsó nettó jövedelmük 97–98 százalékát jelentené.
A kormány egyúttal a jelenlegi 48-ról 65 évre emelné az ágazati nyugdíjkorhatárt, amire eredetileg tíz éves átmeneti időszakot irányzott elő, a bírák és ügyészek azonban legalább 15 éves átmenetet akarnak, és az új – a legfelsőbb bíróság által most megtámadott – törvénybe már a 15 éves átmenet került be.
A CSM – amely negatívan véleményezte az új törvényt – ráadásul már korábban büntetőfeljelentést tett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes ellen, aki egy interjúban arról beszélt: a bírák és ügyészek különleges nyugdíjaihoz szükséges összeg biztosításához a gyermekek étkeztetésétől kell elvonni a pénzt.
Más bírák helyzetüket a zsidók holokausztjához hasonlították, vagy „nyilvános kivégzésekről” beszéltek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem lát okot arra Siegfried Mureșan, hogy továbbra is titkosak maradjanak a Románia által Ukrajnának nyújtott támogatás részletei. A lehetséges miniszterelnök-jelölt szerint az ukránok segítése nem pazarlás, hanem Románia biztonságát szolgáló befektetés.
Az Európai Unión belül jelentős különbségek mutatkoznak a tekintetben, hogy egy-egy ország idősei mennyi időt tölthetnek el nyugdíjasként – és ebben az összehasonlításban Románia és Magyarország is rosszul jár.
Új légi és tengeri drónellenes rendszereket tesztelnek Konstanca kikötőben – közölte a BGNES hírügynökség.
Siegfried Mureşan nemzeti liberális párti európai parlamenti képviselő kormányalakításra való felkérése nemigen oldja fel a jelenlegi politikai patthelyzetet, inkább elhúzza azt – vélekednek a politikai elemzők Nicuşor Dan államfő csütörtöki döntéséről.
Már pénteken hozzákezdenek a koalíciós pártokkal a kormányprogram kidolgozásához – jelentette be Siegfried Mureșan csütörtökön kijelölt miniszterelnök.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet tudományos folyóiratban megjelent tanulmány.
Hacsak nem születik valamilyen kompromisszumos megoldás a szemben álló erők között, szinte borítékolható, hogy az államfő által kormányalakításra felkért Siegfried Mureșan kormánya nem kapja meg a szükséges támogatást a parlamentben.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt fogja javasolni a hétfői vezetőségi ülésen, hogy a párt ne szavazzon bizalmat Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök, nemzeti liberális párti (PNL) EP-képviselő kormányának.
A jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok támogatják a kormányalakítással megbízott Siegfried Mureșant, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező szociáldemokraták (PSD) azonban csalódottságuknak adtak hangot az államfő döntése miatt.
Siegfried Mureșan liberális európai parlamenti képviselőt bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan államfő csütörtökön a parlamenti pártokkal folytatott több mint hatórás konzultációt követően.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!