Különleges nyugdíj: négy, ugyanazon párt által jelölt alkotmánybíró kérte a döntés elhalasztását az értesülések szerint

Mint arról beszámoltunk, taláros testület a legfelsőbb bíróság alkotmányossági panasza nyomán vizsgálta a jogszabályt.

A legfelsőbb bíróság azért döntött úgy, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, „mert a törvényjavaslat diszkriminálja a bírákat a szolgálati nyugdíjban részesülő más kedvezményezettekkel szemben, és sérti a nemzetközi normákat” – közölte pénteken Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.

„A törvénytervezet diszkriminálja a bírákat a szolgálati nyugdíjban részesülő más kategóriákhoz képest, brutálisan megsérti a bírói függetlenséget, gyakorlatilag megszünteti a bírák szolgálati nyugdíját, megsérti az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata által megállapított nemzetközi normákat, Az Európai Emberi Jogi Bíróság, valamint megsérti az Alkotmánybíróság határozatainak kötelező erejét is” – mondta.

„A törvény nyilvánvaló diszkriminációt teremt a szolgálati nyugdíjak kategóriái között, egyértelműen hátrányosan megkülönböztetve a bírákat, annak ellenére, hogy a bírák az egyetlenek, akiknek alkotmányos státusza garantált (...) Más szolgálati nyugdíjkedvezményezettek kategóriáihoz képest csak a bírák esetében drasztikus a felső határ, amely a nettó jövedelem 70 százalékára korlátozódik. Más kategóriák esetében a korlátozások sokkal magasabb nettó értékre vonatkoznak, 80 százaléktól felfelé. A megkülönböztetés nyilvánvaló és indokolatlan, tekintettel a kormány indoklásában okokra” – tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése és nyugdíjkorhatáruk emelése hónapok óta a feszültség egyik fő forrása Romániában.

A kormány ezt követően egyeztetéseket kezdett a bírák és ügyészek képviselőivel, akik azonban ragaszkodnak a luxusnyugdíjhoz.

A bírák és ügyészek azt kérték, hogy a bruttó jövedelmük 65 százalékát kapják nyugdíjként, ami az utolsó nettó jövedelmük 97–98 százalékát jelentené.

A kormány egyúttal a jelenlegi 48-ról 65 évre emelné az ágazati nyugdíjkorhatárt, amire eredetileg tíz éves átmeneti időszakot irányzott elő, a bírák és ügyészek azonban legalább 15 éves átmenetet akarnak, és az új – a legfelsőbb bíróság által most megtámadott – törvénybe már a 15 éves átmenet került be.

A CSM – amely negatívan véleményezte az új törvényt – ráadásul már korábban büntetőfeljelentést tett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes ellen, aki egy interjúban arról beszélt: a bírák és ügyészek különleges nyugdíjaihoz szükséges összeg biztosításához a gyermekek étkeztetésétől kell elvonni a pénzt.

Más bírák helyzetüket a zsidók holokausztjához hasonlították, vagy „nyilvános kivégzésekről” beszéltek.